Az adatigénylő slam arra is válasz, hogy Balog önként tanúskodott Nyíregyházán, ahol kiállt egy cigány gyerekeket elkülönítő iskolát működtető egyház mellett. Hiába állapította meg azóta jogerősen a bíróság, hogy az egyház jogsértést követett el, ez csak fokozta a miniszter harci kedvét, és azóta megteremtette a törvényi feltételeit annak, hogy bizonyos esetekben saját maga adhasson felmentést a szegregációt tiltó egyenlő bánásmód törvény alól.
– Az iskolai szegregáció nemcsak diszkriminatív gyakorlat, hanem folyamatos kirekesztő beszéd, annak is a legsúlyosabb formája, hiszen maga az állam mondja azt az intézményein keresztül, hogy el lehet különíteni a roma magyar gyerekeket. Ennek az átláthatóvá tételét és felszámolását célozza a művészeti-jogi akciónk – magyarázza Molnár.
Nos, már megérte, a hatás nem maradt el. Az EMMI olyan választ adott az adatigénylésre, amely egyáltalán nincs összhangban Balog Zoltán eddigi szegregációval kapcsolatos ténykedésével. Sándor Csaba, a tárca jogi és személyügyi helyettes államtitkára ugyanis azt írta, az integrált oktatás feltételrendszereit rendeletek szabályozzák, amelyeket éppen az úgynevezett (és Balog által szorgalmazott – a szerk.) felzárkóztató oktatásszervezésre adott válaszként, az egyenlő bánásmód érvényesítését szolgáló új oktatásszervezési formák létrehozására hoztak.
|
Hiába tudják a tárcánál, hogy a felzárkóztató osztályok diszfunkcionálisak, Balogot ez nem érdekli
Kurucz Árpád / Népszabadság |
A helyettes államtitkár egészen más nyelvet beszél, mint a főnöke, hiszen válaszában hosszan értekezik arról, miért növelik a felzárkóztató osztályok a hátrányokat. „A rendelkezéssel – mely a felzárkóztató osztályok szervezésének diszfunkcióit feltáró kutatásokon, valamint az egyenlő bánásmód érvényesülésének és az oktatás hátránykompenzáló funkciójának erősítésére irányuló ajánlásokon alapult – a roma felzárkóztató kiegészítő normatíva, a felzárkóztató osztályok szervezésének lehetősége megszűnt. Az együttnevelésen alapuló képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs támogatás, mint oktatás-szervezési forma, jelenleg hatályos. A fentiekre tekintettel a roma tanulók számára felzárkóztató osztályok létrehozásának nincsen hatályos jogi háttere, jogi környezete" – fogalmaz válaszában Sándor.
A miniszter mindeközben viszont ezt a kommünikét adta ki a szegregáció jogellenességét jogerősen kimondó bírósági ítélet után: „Szükséges megvizsgálni, milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik, felkészítve őket arra, hogy ne leszakadóan, hanem sikeresen és eredményesen vehessenek részt a későbbiekben az integrált oktatásban". Úgy látszik, hiába tudják a tárcánál, hogy a felzárkóztató osztályok diszfunkcionálisak, Balogot ez nem érdekli.
|
A miniszter teljesen más nyelvet beszél, mint a tárcája
Kurucz Árpád / Népszabadság |
Miután a minisztérium nem adta ki a slammelve igényelt adatokat, Molnár bírósághoz fordult, azonban a minisztérium szerint adatigénylőként bizonyítania kellene, hogy a minisztérium birtokában van a magyarországi oktatási szegregációval kapcsolatos adatoknak, kutatásoknak, helyzetelemzéseknek. – Ez képtelenség. Az adatigénylő legfeljebb valószínűsítheti, hogy a közpénzen működő tárca közpolitikájának kialakítását tényekre, meglévő adatokra, elemzésekre alapozza. Ésszerűen csak az feltételezhető, hogy a szegregációnak törvénymódosítással is utat engedő közpolitikai lépések mögött van kiadandó adat – érvel Molnár Péter, aki arra kéri a bíróságot: kötelezze a minisztériumot az iskolai szegregációról, azon belül a felzárkóztató oktatásról igényelt adatok átadására. A tárgyalás február 11-én folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
Ami pedig a slam poetryt illeti, Molnár szerint a műfaj alkalmas arra, hogy az előítéleteket a sokféleség szeretetévé fordítsa. A gyűlöletbeszédre adható válaszokról a Cambridge University Press kiadásában megjelent tanulmánykötetet szerkesztő, és a Közép-európai Egyetemen évek óta „Gyűlöletbeszéd" monológok címmel előadásokat rendező Molnár Péter sok egyéni slam-szövege is erről szól. Egyik visszatérő szereplője egy leszbikus roma aktivista lány, a Radnóti-slamen pedig a nemrégiben tragikusan fiatalon elhunyt Rózsa Milán aktivistát idézte arról, hogy „egy előítéletmentes országot szeretnénk”.
