galéria megtekintése

Téves adatokkal villogott Balog Zoltán

11 komment


Kácsor Zsolt

A statisztikai adatok nem igazolják azt, amit Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetője mondott a magyarországi szlovákság oktatási mutatóiról a nemrégiben lezajlott budapesti könyvfesztiválon.

Balog ezt a témát is „az elmúlt nyolc év” tükrében értelmezte: azt az összevetést alkalmazta, hogy a hazai szlovák nyelvű oktatásban mi volt a helyzet 2010 előtt, s mi történt azóta. A fesztiválon – amelynek Szlovákia volt a díszvendége – a miniszter azt mondta: Magyarországon nemzetiségi reneszánsz zajlik, egyre többen vallják magukat szlováknak, továbbá a 2010 előtti időszakhoz képest nőtt a szlovák anyanyelvű tanintézmények száma, és több mint kétszeresére emelkedett a bennük tanulók létszáma.

Csakhogy ez nem igaz: nem nőtt a szlovák tannyelvű intézmények száma, a szlovák nyelvet tanulók létszáma nem duplázódott meg, az pedig nem is 2010 utáni fejlemény, hogy egyre többen vallják magukat szlováknak. A pontos adatok ismertetése előtt a hazai szlovák oktatásról dióhéjban annyit kell tudni: Magyarországon több mint ötven éve csak egyetlen szlovák tannyelvű iskola létezik, méghozzá Budapesten, s további négy településen (Békéscsabán, Sátoraljaújhelyen, Szarvason, Tótkomlóson) van egy-egy két tannyelvű intézmény. Ezek adják a szlovák oktatás gerincét, rajtuk kívül vannak olyan oktatási intézmények – óvodák, általános iskolák és nyelviskolák –, ahol többek közt a szlovákot is oktatják.
S most nézzük a számokat.

Az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) felmérése szerint Magyarországon a 2004–2005-ös tanévben összesen 66 általános iskolában oktatták a szlovák nyelvet 3611 tanulónak. A budapesti szlovák tannyelvű általános iskolában és az említett négy vidéki város kétnyelvű iskolájában összesen 814 általános iskolás tanult, a budapesti és békéscsabai szlovák középiskolának 113 gimnazistája volt. A szlovák nyelvet oktató óvodák száma 66, ezekbe összesen 2720 gyereket írattak be. A 2011–2013-as kormánybeszámoló adatai szerint a szlovák óvodákba járó gyermekek száma 2720-ról 2275-re, a szlovák nemzetiségi óvodák száma pedig 66-ról 43-ra csökkent.

 

A budapesti és békéscsabai szlovák gimnázium tanulói­nak összlétszáma 2011–2013 között 99 volt (mint láttuk, tíz évvel korábban 113), a szlovák általános iskolák száma pedig 35 (szemben a ­2005-ös 66-tal). Ám a 2011–13-as kimutatás mégis arra a következtetésre jutott, hogy az országban szlovák nyelven és szlovák nyelvet tanuló diákok létszáma 3627 volt. Azaz csak 16-tal több, mint 2005-ben.

Balog Zoltán egy szlovák nemzetiségi óvodában
Vajda János / MTI

Balog azon állítása igaz, hogy Magyarországon egyre többen vallják magukat szlováknak, csakhogy ez a rendszerváltás után következett be. Az 1990-es népszámlálás szerint 12 745-en vallották magukat szlovák anyanyelvűnek és 10 459-en szlovák nemzetiségűnek. A 2001-es népszámláláskor a szlovák anyanyel­vűek száma 11 816 főre csökkent, csakhogy a szlovák nemzetiségűek száma 17 692 főre nőtt, ami 70 százalékos emelkedés. Ennek az az oka, hogy a rendszerváltás után kisebbségi önkormányzatok alakulhattak, így – statisztikailag – a különböző nemzetiségekhez tartozók száma megugrott. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a szlovák anyanyel­vűek száma tovább csökkent, már csak 9888 fő volt, ám a magukat a szlovák nemzetiséghez sorolók száma emelkedett: 29 647 főt tett ki.

Az Emmi sajtóosztályát megkérdeztük, ezt a választ kaptuk: „Miniszter úr a könyvfesztiválon elmondott beszédében a Központi Statisztikai Hivatal adataira, valamint a Közoktatási Információs Rendszer statisztikai adataira támaszkodott. Ezek alapján kijelenthető, hogy a szlovák nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények száma 2010 óta megduplázódott, illetve a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények tanulólétszáma is közel duplájára nőtt.”

Ez azonban nem azonos azzal, amit Balog a rendezvényen mondott. Úgy tűnik, hogy akik felkészítették a beszédére, valószínűleg nem a ­2013-as, hanem a 2005-ös kormánybeszámolóból dolgozhattak. Abban ugyanis az olvasható: „A nemzetiségi adatok alapján a hét vizsgálható kisebbség – a románok kivételével – az elmúlt két évtizedben jelentősen megerősödött, a német és a szlovák nemzetisé­gűek száma majdnem megduplázódott, a horvát, szerb, szlovén, cigány nemzetisé­gűek számának növekedése pedig szintén igen erőteljes volt.”

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.