A módosítás áterőltetése mögött a nyíregyházi Huszár-telepen 2011-ben újranyitott szegregált cigányiskola ügye sejlik fel. Ezt az iskolát 2007-ben bezáratta az akkor szocialista városvezetés, majd 2010-ben Kovács Ferenc, a város új, fideszes vezetője arra ösztökélte a görög katolikus egyházat, hogy nyissa újra a telepi iskolát. Azért az egyházhoz fordult, mert a görög katolikusok a telepen már végeztek szociális munkát és roma pasztorációt is. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) eleinte tárgyalni próbált az érintettekkel, hogy megakadályozza a törvénysértést, ám nem járt sikerrel.
Ekkor a CFCF beperelte az önkormányzatot és az egyházat is, illetve az államosítás után időközben képbe került Klebelsberg Intézményfenntartó Központot. Első fokon a bíróság körültekintő és hosszas tényfeltáró munkát végzett a szegregációval kapcsolatban. Számos szakértő rávilágított: zsákutca a különtanítás. A szegregált oktatásba beszorult gyerekek sokkal alacsonyabb szintű tudással hagyják el az iskolát, és esélyük sincs megkapaszkodni a munkaerőpiacon. Az egyház oldalán, tehát az elkülönítő oktatás mellett a miniszter is tanúskodott.
Az elsőfokú ítélet kimondta, hogy a hajdúdorogi egyházmegye szegregál. Erre válaszul Balog azt nyilatkozta: „az ítélet fokozta a harci kedvemet, tovább harcolunk egy jó, tisztességes döntésért, ami jó a gyermekeknek”. Ám hiába bízott a másodfokú döntésben: a Debreceni Ítélőtábla kevesebb mint két hete lényegében megerősítette az elsőfokú döntést azzal a kiegészítéssel, hogy az egyházi cigányiskolában nem indítható újabb első osztály.
Balog Zoltán évek óta töpreng azon, miként lehetne az egyenlő bánásmód-törvényt megkerülni, és valahogy utat engedni annak a szegregációnak, amit a tárca „hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatásának” nevez. Másfél éve is kísérletezett ezzel a kormány, ám akkor a civil szervezetek sikeresen akadályozták meg Balog nyomulását.
A miniszter viselkedése azért érdekes, mert miközben azon munkálkodik hosszú ideje, hogyan lehetne törvényesen szegregálni, semmit sem tesz annak érdekében, hogy az immár államosított iskolarendszerben csökkentse a romák iskolai elkülönítését: több helyen (Jászladányban, Piliscsabán, Kaposváron) a Klik belépésével megakadt a deszegregációs folyamat.
Szüdi: A miniszter szava a törvény
Egyéb érdekességek is fellelhetők a köznevelési törvény módosítójában.
Szüdi János jogász szúrta ki, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar által alkotott etikai kódex kötelező lesz az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben. A magán-köznevelési intézményeknek az NPK által elfogadott kódexet alapul véve kell saját intézményi kódexet írniuk, míg az egyházaknak csak ajánlásként kell figyelembe venniük a kódex alapelveit. A törvénymódosító szerint a miniszter olyan jogköröket kap, amelyek megengedik számára, hogy rendeleti úton meghatározza – a többi közt – az NPK tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait, jogait és a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlóját. Vagyis mindent. „A miniszter szava a törvény” – összegzett Szüdi János. (Ó. M. D.)
