A holokauszt kapcsán, akár zsidó, akár cigány áldozatokról van is szó, mindig nagyon csúnya számháborúba keveredünk - állapította meg Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című müsorában. A riportot a hirado.hu szemlézte.

A politikus szerint Magyarországról nem történt roma deportálás, a magyar cigányokat Ausztriából vitték el. Mint mondta: a számok nagyon változóak, van, aki hetvenezer, van, aki félmillió áldozatról beszél, ezért fontos, hogy legyen egy tisztességes dokumentáció-kutatás, ahol szembenézhetünk ezekkel a tényekkel.

Az emberi erőforrások minisztere a vele készült hajnali rádió interjúban úgy vélte: a hit, a vallás, az egyházi kör a legméltóbb hely a megemlékezésre, ezért a Jézus Szíve templomban tartott megemlékezésen vesz részt vasárnap. Az egyházi szertartás mentes a napi politikai csatározásoktól, nem a másik bűnössé tétele, az áldozat felmentése vagy elítélése kerül előtérbe, hanem az ima és a bűnbocsánat kérése - mondta Balog Zoltán.

Megjegyezte: a megemlékezésnek szomorú aktualitást ad, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormány idején elkövetett romagyilkosságok egyike, a kislétai épp a roma holokauszt emléknapján történt. A miniszter emlékeztetett: a gyilkosságok óta egyházi emberek, külföldi szervezetek, magyar roma civil szervezetek nagyon sokat tettek azért, hogy az áldozatok családjának fájdalmát enyhítsék, többek között azzal is, hogy minden évben emlék-istentiszteletet tartanak.

A politikus szerin, az áldozatoknak meg kell adni a legnagyobb tiszteletet, a holokauszttal kapcsolatban ki kell mondani a legfundamentálisabb mondatokat, amik arról szólnak, hogy ilyen még egyszer nem történhet meg, és a tetteseknek vállalniuk kell a felelősséget. Ugyanakkor arra is vigyázni kell, hogy a cigányságban ne tengjen túl az áldozat-mentalitás, mert az a saját belső erejét, erőforrásait veszi el az újrakezdéstől.

A keresztény hit sajátos cigány formájában, gondolatvilágában egyszerre van segítség a nyomorúságban, vigasz a szenvedésben, a bajban, s van benne egy fatalisztikus elem is, ami azt mondja, mi vagyunk azok, akik mindig a legalján vagyunk, s ez önsajnálathoz vezet, és nem az előrenézésben segít, magyarázta a miniszter. Balog Zoltán hangsúlyozta: az áldozatokat nem felejtjük, az emlékezés és a bűnösök néven nevezése a kötelességünk, ugyanakkor mindez a megbékélés érdekében történik.

"Azért emlékezünk együtt, hogy ami szétválaszthatna és szembefordíthatna bennünket, az többé ne legyen köztünk átléphetetlen szakadék, s a múlt terheitől megszabadulva tudjuk ezt az országot, nemzetet együtt építeni." Tagadhatatlan – tette hozzá a miniszter, hogy ma is súlyos gondok vannak a cigány-magyar együttélésben, de ennek megoldásában is segít, ha egymás kultúráján keresztül közelítünk a másikhoz.

Balog Zoltán régi adósságnak nevezte egy cigány múzeum létrehozását, amelyben a cigányság megmutathatja a saját történelmét. Abban bízik, hogy az Országos Roma Önkormányzattal együttműködve még ebben a kormányzati ciklusban elkészülhet a kulturális központ, amely egyszerre lesz múzeum és emlékhely is.

1972-ben Párizsban hirdette meg a Cigány Világszövetség a Roma Holokauszt Napját - emlékezve az 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó tragikus éjszakára. Az auschwitz-birkenaui haláltáborban ekkor mészároltak le háromezer cigány deportáltat.