Balog szerint e kiegészítésre valójában azért van szükség, „hogy a köznevelési törvényt összehangolja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel".
A miniszter tárcájának csütörtöki sajtóközleménye arra is kitér, hogy „Magyarország Kormánya semmilyen módon nem kíván és nem is képes szegregációs hatást elérni", és „minden szükséges intézkedést megtesz, amikor iskolai vagy más jellegű szegregáció alapos gyanúja merül fel vagy bizonyosodik be".
Még egy perbe is beavatkoztak
Ez nem igaz. Amióta az állam átvette az önkormányzatoktól az iskolák működtetését, semmit nem javult a magyarországi helyzet, sőt az állam bizonyos településeken a lassan beindult deszegregációs folyamatokat megakasztotta és visszafordította. Ráadásul a miniszter önként avatkozott be egy olyan perbe, amelyet egy szegregáló iskolát fenntartó egyház ellen indított egy jogvédő alapítvány – és nem a szegregációt ellenző alapítvány oldalán.
Olyannyira nem, hogy amikor jogerős bírósági ítélet mondta ki az egyház törvénysértését, Balog tárcája úgy reagált: „a Huszár-telepi iskola ügye azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy szükséges megvizsgálni, milyen jogszerű módjai lehetnek azon iskolák működtetésének, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekek esélyteremtő felzárkóztató oktatását segítik, felkészítve őket arra, hogy ne leszakadóan, hanem sikeresen és eredményesen vehessenek részt a későbbiekben az integrált oktatásban".
A Balog-féle gondolat lényege, hogy az elkülönítés hosszú távon az integrációt szolgálja. Nincs az az uniós alapdokumentum, nemzetközi és hazai kutatás, tapasztalat, amely meggyőzné a minisztert arról, hogy az elkülönítő felzárkóztatás épp a társadalmi integrációt hiúsítja meg.
A miniszter azt mondja, hogy a sajtó értelmezésével szemben a módosító a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét kívánja kizárni.
Csakhogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény nem igényel ilyen fifikás kiegészítéseket. Az ilyen perekben jártas Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány ügyvédje azt mondja, a törvény jó, amit a bírói gyakorlat következetessége és egységessége is alátámaszt. Kegye Adél hozzáteszi, hogy a törvénymódosító indokolás fejezetében sem esik szó arról, amiről a miniszter közlemények útján beszél.
Információink szerint heves vita alakult ki az antiszegregációs kerekasztal csütörtöki ülésén is. A résztvevők közül többen azt várják, hogy a végszavazás előtt módosítsák úgy a Balog-féle javaslatot, hogy az mindent kizáróan tiltsa a jogellenes elkülönítést.
A téma annyira érzékeny, hogy a kerekasztal tagjai közül többen bizalmi válságként fogják megélni, ha ezt a garanciát Balog nem íratja be a köznevelési törvény módosítójába. Többen azt is fölvetik, ha Balog nem akar fölmentést adni a szegregáció tilalma alól, akkor mi szükség van a módosítóra?
