Balog: Értelmetlen arról vitatkozni, nő vagy csökken a szegénység

Ha valaki közmunkás, ideális esetben valamivel valóban több pénzt visz haza, mint a korábbi segély összege volt. Igen, ez akár 30 ezerrel is több lehet egy hónapban. Csakhogy az ideális helyzettől nagyon sokan állnak távol.

Mivel a minisztérium eddig nem mérte, csak becslések vannak arról, hogy hányan vannak olyanok, akik szinte semmilyen ellátást nem kapnak – szociológusok hat-hétszázezerre teszik a számukat.

Balog Zoltán a KSH adataira hivatkozva arról beszélt, hogy „ma már több pénz marad az emberek zsebében", 2011 és 2013 között 25,7 százalékról 23,9 százalékra mérséklődött a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya. Pozitívumként emelte ki, hogy a minimálbér a 2010-es 73500 forintról 101 500 forintra emelkedett 2014-re.

Azt is leszögezte, hogy megállt a gyerekszegénység növekedése. A közeljövő egyik szegénységet mérséklő intézkedéseként említette az óvodai, iskolai étkezés kiterjesztését, és a három évtől kötelező óvodáztatás bevezetését. Mindezek után „új típusú" párbeszédet ajánlott a szociális szakembereknek.

Nehéz lesz, s ezt Ferge Zsuzsa szociológus is megállapította.

– Nem vált könnyebbé a helyzet a miniszter úr beszéde után. Sok olyan témát hozott elő, amellyel vitatkoznom kell – így reagált a miniszter által mondottakra. Szavai arról tanúskodtak, mintha egy másik országban élne, mint Balog Zoltán. Ő úgy véli, Magyarország szinte az egyetlen olyan európai állam, amely semmit nem tett a válság veszteseiért.

– 2012-ben a legszegényebb kétmillió emberből hétszázezer volt gyerek. A szegény gyerekek 35 százaléka él elfogadhatatlan lakásokban. A gyerekek 40 százaléka az alsó jövedelmi ötödben van, ezen belül a hat éven aluliak helyzete a legrosszabb

– mondta, rámutatva: feszültség keletkezik akkor, ha a gyerek hiányzása miatt megvonják a családi pótlékot, miközben nincs szó az iskola felelősségének kérdéséről. Szerinte széthasad az ország: akinek jobb a helyzete, még jobb lesz, akinek meg rossz, annak egyre rosszabb lesz.

– A közoktatás és a felsőoktatás reformjai radikálisan rontják a rosszabb helyzetű gyerekek életesélyeit. A költségvetésben 2015-ben tovább csökken az iskolára, egészségre, segítő szolgáltatásokra fordított pénz. A kormány mindezt tudja, de a tényekről nem vesz tudomást – mondta, hozzátéve, hogy az emberek ugyan szeretik a rózsaszín meséket, mert az szebb, mint az életük, de kérdés, hogy azokat meddig hiszik el.

Gyurgyák János konzervatív történész szavaival zárta beszédét: „(...) történelmi távlatokból nézve tudtunk-e jobb, igazságosabb és élhetőbb országot teremteni az elődeinknél, valamint jobban kihasználni az adott világpolitikai kereteket? A válaszom azonban erre a fundamentális kérdésre egyre inkább és egyre határozottabban a nem felé tendál".

– Kérem, hogy vele is beszéljék meg a problémát – fűzte hozzá Ferge Zsuzsa.