Az ügy előzménye, hogy a miniszer több mint fél órán át sorolta mi minden jó dolog történt, az elmúlt négy év Fidesz kormányzása alatt a szociális területen, a családok védelmében. Többek közt megemlítette: a jövőben az egész tárca fókuszában a "család jóléte" áll, és a különböző szakpolitikákat e köré építik majd.

Közölte azt is, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumán belül önálló család- és ifjúságügyi államtitkárság lesz és ide tartozik majd a drogellenes stratégia végrehajtása is. Jelezte, az elmúlt négy évben emelték a nyugdíjakat, megőrizték az időskori ellátások összegét.

Sikerként értékelte a politikus, hogy négy év alatt 110 ezer nő élt a kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséggel.

Huszonötezer olyan családnak sikerült a közfoglalkoztatás keretében munkát adni, amelyekben olyan felnőttek éltek, akik 30 és 50 éves koruk között még soha nem dolgoztak. Közölte: a segélyezési rendszert a természetbeni ellátások arányát növelnék.

Szintén a kormányzati sikerekhez sorolta az egészségügyben a praxisváltó programot, az Országos Mentőszolgálat mentőautóparkjának megújítását; a gyógyszerpiac szereplőivel való kiegyezést, az egészségügyben dolgozók nyilvántartási rendszerét – s egyben emlékezettet arra is, négy éve úgy vették át az ágazatot, hogy azt sem tudták, hány orvos dolgozik a rendszerben.

Míg a kormánypárti képviselők udvarias kérdéseket feszegettek, addig az ellenzékiek arra voltak kíváncsiak, mihez akar kezdeni a kormány a mind jobban mélyülő szegénységgel.

Így Korózs Lajos (MSZP) arról kezdte faggatni: mit tervez a miniszter a következő négy évben a szegénység, az egyenlőtlenség csökkentésére?

Idézte, hogy míg 2010-ben a legszegényebbek és a leggazdagabbak jövedelme között valamivel több mint 7 szeres volt a különbség, addig mostanra ez tízszeres lett. Ha cinikus lennék, mondta a képviselő, megkérdezném járt-e Ózdon mostanában? Mert Korózs szerint a rendszerváltás óta ilyen nagy szegénység nem volt az országban. A legutolsó szegénységkutatási adatokat idézve azt is mondta: a legszegényebbek jövedelme nemhogy nem nőtt, de nagyságrendekkel csökkent. Ez az összeg még 2010-ben 310 milliárd volt, mostanra lement 250 milliárdra. A nyomor nőtt.

Korózs visszaidézte a miniszter szavait, miszerint a segélyezés átalakítása munkaerőpiac felé terelte az embereket, majd ironikusan hozzátette: „ne tessék ezt mondani, mert attól hogy valakinek leveszik a segélyét ötezer forinttal, még nem lesz több munkahely, csak éhező gyerek.

A kifizetetlen számla." A korhatár alatti nyugdíjak eltörlését pedig az ellenzéki politikus az évszázad bűncselekményének nevezte.

Kórózs azt is firtatta: hogy a Fidesz-kormány a magánnyugdíj pénztárak felszámolásakor ígért egyéni számla bevezetésével? Kívánja-e a kormány emelni a családpótlék, és az egyéb gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások összegét emelni.

Kórózs az egészségügy helyzetét is katasztrofálisnak ítélte, mint mondta a várólisták megnyúltak, és több orvos hagyta el az országot az első négy hónapban, mint tavaly egész évben összesen.

Szabó Tímea, az Együtt PM képviselője szerint ma Magyarországon több mint 100 ezer gyerek éhezik, s ez nem azt mutatja, hogy a közétkeztetés átalakítása sikertörténet lenne. Mint mondta az is ismert, hogy a 600 ezer rászoruló gyerekből 110 ezer jut a nyári közétkeztetés keretében napi egyszeri meleg ételhez, mert nem tudnak az önkormányzatok megfelelni nyári gyermekétkeztetési program feltételeinek.

Bangóné Borbély Ilona szocialista képviselő pedig nehezményezte, hogy éppen a szülőképes korosztály menekült el az országból, ő is aggódott a nyári szociális étkeztetés miatt.

Emlékeztette a minisztert arar, hogy tavaly a miniszter 40 hátrányos gyereket látott vendégül a Hiltonban. Ennek kapcsán azt tudakolta: e vendégül látáson kívül, még mit tesz a kormányzat azért, hogy egyetlen gyerek se éhezzen Magyarországon?

A Jobbiktól Novák Előd azt javasolta: legyen egy kormányokon átívelő népesedési minimum program, mert Magyarország legsúlyosabb problémája a népességfogyás.

Javasolta, hogy a gyermekneveléshez szükséges holmik, eszközök áfája kerüljön a lehető legalacsonyabb kulcsba és a kormány támogassa az otthonteremtést, a lombik-bébi programot és az anyabarát munkahelyeket. Egyebek mellett kardoskodott egy olyan a szociális kártya bevezetése mellett, amellyel főként magyar termékeket lehetne vásárolni.

Harrach Péter és Selmeczi Gabriella kezdte az ellenzéki képviselők megregulázását, védelmükbe vették a humánminiszter-jelöltet.

A miniszter-jelölt Balog Zoltán gátlástalan demagógiának nevezte a szocialista képviselő szavait és úgy fogalmazott: ő már akkor cigány gyerekeket tanított a diósgyőri gépgyárban, amikor Korózs Lajos az MSZMP-s párttagkönyve után rohangált. Hozzátette: kikéri, hogy a szocialista politikus szegénységből kioktassa.

„Ott élek köztük most, és fogok is attól függetlenül hogy épp most milyen pozícióban vagyok, leszek." Mint mondta: „nem győztük azokat a hibákat kijavítani, amit önök okoztak. Ha nem sikerült szerénységre szert tenni és tényleg a gátlástalan demagógia határozza meg az érvelést akkor abból lehetne tanulni, hogy az önök kiváló teljesítményét, kétszer büntették meg a választók. Több tiszteletet és szerénységet!"

Balog Zoltánt a bizottság kilenc igen, öt nem és egy tartózkodás mellett a miniszteri posztra alkalmasnak találta.