galéria megtekintése

Bármikor megkezdődhet a kerítésépítés a magyar–román határon

9 komment


Fekete Gy. Attila

Amennyiben a migrációs és a nemzetbiztonsági helyzet indokolja, illetve a kormány meghozza a döntését, órákon belül megkezdődhet a kerítésépítés a magyar–román határon. Elsőként a magyar–szerb–román hármas határpont és Battonya között állítanák fel a fizikai határzárat, majd indokolt esetben még egy további száz kilométeres szakaszon. A magyar tervekről Pintér Sándor már egyeztetett román kollégájával. A kerítést majdan építő katonák már csak a kormány döntésére várnak, ami akár már szerdán is megszülethet.

Újra nő a migrációs nyomás a déli határainkon. Januárban és februárban annyian érkeztek illegálisan Magyarországra, mint tavaly hat hónap alatt összesen. Pedig a téli időjárás elvileg lassította, visszafogta a menekültáradatot. De csak elvileg. Egyébként januárban naponta tíz, februárban már napi átlagban 110 illegális bevándorlót tartóztatott fel a magyar határrendészet. Pénteken pedig egyetlen napon 235-öt. És valószínűleg csak tovább fog nőni a határsértők száma.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombati sajtótájékoztatóján mindemellett arról beszélt, hogy a migrációs hullámnak bőven van utánpótlása a Balkánon. Két-háromezer ember érkezik naponta Törökországból a görög szigetekre, és indul tovább szervezetten, embercsempészek segítségével Ausztria és Németország felé.

Egyre többen próbálkoznak majd hamis papírokkal

 

Már a 12 ezret is meghaladja a görög–macedón határon feltorlódott menekültek száma. Macedónia ugyanis egy ideje már szűri a belépni szándékozókat. Csak azokat engedik tovább, akik háborús övezetekből érkeznek, és rendben vannak a papírjaik. Emiatt egyre nő a tömeg és vele a feszültség a határon. Február 29-én egy közel 400 fős feldühödött csoport megkísérelte áttörni a határzárat, sikerült azonban a biztonsági erőknek visszaszorítani őket görög területre.

Bakondi a történtektől függetlenül is a feszültség fokozódását prognosztizálja a térségben, miután mind több, a migránsokat korábban szinte feltételek nélkül befogadó ország kezdi megváltoztatni menekültpolitikáját és jelenti be, hogy nem, vagy csak feltételekkel és korlátozásokkal fogad be újabb menekülteket. Emiatt viszont egyre többen próbálkoznak majd hamis okmányokkal bejutni az Európai Unióba.

Vége az utaztatásnak?

Bakondi szerint megjósolni is nehéz, milyen hatással lesz a már úton lévőkre az a tény, hogy Európa országai immár arról győzködik a migránsokat, hogy ne higgyenek a menekülteknek, és ne induljanak útnak. Arra azonban nemigen számíthat senki, hogy fogják magukat és hazamennek.

Menekültek a görög - macedón határon
Menekültek a görög–macedón határon
Marko Djurica / Reuters

Jelentős változásokat remél Bakondi a balkáni országok migrációval kapcsolatos gyakorlatában, miután Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felszólította az országokat, vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy a területükre érkező menekülteket a lehető leggyorsabban továbbszállítják a centrum felé. Nem a beáramlás fokozása, a problémák továbbadása, hanem az illegális migráció visszaszorítása ugyanis a cél.

Szükség lehet a kerítésre

Számos jel és titkosszolgálati információ utal arra, hogy a Törökországtól Németországig becsült adatok szerint mintegy 30 ezer embert foglalkoztató, a migránsok szállításából már tavaly is eurómilliárdokkal gazdagodó embercsempész bűnszervezetek új utakat keresnek a bevándorló tömegek célba juttatására. Az egyik lehetséges útvonaluk a magyar–szerb határra tavaly felállított kerítést megkerülve, a magyar–román határon keresztül vezet Nyugatra.

Kontrát Károly belügyi államtitkár elmondta, hogy a rendőrség már megerősítette a déli határt. Ez jelenleg elsősorban a magyar–szerb határra érvényes. Nemrég az országos rendőrfőkapitány készültséget rendelt el Bács-Kiskun és Csongrád megyére. Megerősítik a szerb–magyar határon lévő kerítést, és megtették a szükséges előkészületeket a román határt lezáró kerítés megépítésére.

Arról azonban konkrétumokat sem ő, sem Bakondi nem árult el, hogy ugyanolyan kerítést állítanak-e fel a magyar–román határon, mint a szerb és a horvát szakaszon, és arról sem, hogy mikor kezdődnek a munkálatok. Csak azt ismételgették, hogy „majd, ha a kormány dönt”, „amint a nemzetbiztonsági helyzet indokolja”, haladéktalanul nekilátnak az építésnek. Ám hogy ez a döntés akár már a szerdai kormányülésen is megszülethet-e, arról szintén nem kívántak találgatásokba bocsátkozni.

Napok alatt áll a zár

A 450 kilométeres magyar–román határnak mindenekelőtt a magyar–szerb–román hármas határponttól Battonyáig terjedő szakaszán válhat szükségessé a kerítésépítés. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának tájékoztatása szerint a romániai határszakaszra felépítendő kerítés nyomvonalát már lényegében kijelölték, kitisztították az első szakaszon a határzár helyét. A rendőrség és a büntetés-végrehajtás felhalmozta a szükséges anyagokat és gépeket, így ha a kormány dönt, a műszaki egységek órákon belül mozgósíthatók, és megkezdődhet a kerítésépítés.

Vargha nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, mennyi ideig tarthat a magyar–román határ lezárása. Hangsúlyozta, hogy reményeik szerint nem lesz szükség felépíteni a kerítést a teljes 450 kilométeres magyar–román határszakaszon. Amennyiben azonban a helyzet indokolja, napokon, maximum pár héten belül felállítható a határzár – jegyezte meg.

Kontrát elmondta: Pintér Sándor belügyminiszter a napokban találkozott román kollégájával, aki biztosította őt arról, hogy Románia mindent elkövet határai védelme érdekében, és a rajta keresztül törvénytelenül Magyarországra érkező migránsokat visszaveszi majd.

Ausztria nem mondta meg, mit terveznek

A magyar honvédség páncélozott harci járműveket és felderítési feladatokra katonai helikoptereket is a térségbe vezényelt – erősítette meg Vargha Tamás. Bakondi, Kontrát és Vargha egybehangzóan kijelentették, a magyar rendőrség a honvédséggel közösen képes megvédeni az ország szuverenitását, polgárai biztonságát. Mint fogalmaztak, arra nem volt még példa, hogy több száz kilométeres határszakaszon egyszerre próbáljanak utat törni maguknak a migránsok. Az pedig technikailag megoldható, hogy a védelmi erők mindig ott legyenek, ahol épp a migránsok be kívánnak törni az országba.

Kérdésünkre, hogy miért a nyugati határon állítanak fel, illetve nyitnak újra két menekülttábort, Bakondi így felelt: Felröppentek olyan hírek, hogy Ausztria határai lezárására készül, és ennek keretében két áteresztőpontot létesít a magyar határon is. Nem ismerik a részleteket, a magyar hatóságokkal nem osztották meg a terveiket.

Bakondi szerint ugyanakkor fel kell készülnünk arra, hogy amennyiben Németország is határai lezárása mellett dönt, az úton lévő, de Németországba bejutni már nem tudó migránsok esetleg rajtunk keresztül próbálnak új utakat keresni a vágyott célország felé. Emellett, mivel a déli határon lévő befogadóállomások puszta léte is erős ellenérzéseket váltott ki az ottani lakosság körében, szükséges volt tartalék kapacitásokat kialakítani.

Magánszemélyek járműveit nem veszik el

Egy kérdésre válaszolva Bakondi és Vargha elmondták: a honvédség korábban is összeírta azokat a nehézgépjárműveket, teherautókat és terepjárókat, amelyeket rendkívüli helyzetben a saját céljaira hasznosítani tud. Az építőipari, a szállítmányozó és a mezőgazdasági vállalkozások számára eddig sem volt ismeretlen a polgári védelmi rendelkezésre állás. Most sem történt más. Számba vették, hány teherautó, busz, erőgép és terepjáró lenne mozgósítható szükség esetén. Bakondi ugyanakkor nyomatékosan közölte, hogy magánszemélyek járműveire rendkívüli helyzetben sem teszi rá a kezét a honvédség.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.