Fagyossá vált a hangulat a kezdetektől sem konfliktusmentes MSZP-Együtt egyeztetéseken. Nem véletlen, hogy ezúttal külön állt a sajtó elé a két ellenzéki vezető, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila, akik korábban sem tudtak dűlőre jutni az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének és a közös jelöltek állításának kérdéseiben. Pénteken Bajnai új javaslatokkal állt elő, hogy kimozdítsa - az ő szavaival élve - a holtpontról az egyeztetéseket, amit Mesterházy gyakorlatilag ultimátumként értékelt, és Bajnai értésére adta, hogy végső esetben más pártokkal is tárgyalhat. A helyzet furcsasága, hogy végső soron mindketten előválasztási kampányt szeretnének, és Bajnai kétharmad-egyharmad javaslata is rímel a szocialisták korábbi elképzeléseire. 

Mesterházy Attila, Bajnai Gordon

Több mint három órán át tárgyalt négyszemközt Bajnai Gordon és Mesterházy Attila az ellenzéki együttműködés formáiról. A Képviselői Irodaházban tartott egyeztetés után elsőként Bajnai állt a sajtó elé. Beszámolója szerint három javaslatot tett Mesterházy asztalára: mind a 106 egyéni körzetben egyetlen ellenzéki jelölt induljon úgy, hogy 71 körzetben az MSZP, 35-ben az Együtt állítson jelöltet. Bajnai közös listaállításra is javaslatot tett, hasonló (kétharmad-egyharmad) aránnyal, attól függően, hogy ki állít miniszterelnök-jelöltet (aki nem állít, kompenzálásként plusz listás helyeket kapna). Harmadrészt, Bajnai Gordon azt javasolta, hogy miután egyik ellenzéki erő sem tudja felmutatni a választási győzelemhez szükséges szavazatok felét, a miniszterelnök-jelölési tárgyalást pedig személyi ambíciók határozták meg, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjéről döntsenek a szavazók.

Amerikai mintára, előválasztási kampányt tartanának, ahol a „jelölt-jelöltek” (az eddigi állás szerint: Bajnai és Mesterházy) televíziós vitán, kampányrendezvényeken ütköznének, majd az összes közvélemény-kutató céggel végeztetnének egyforma módszertannal nagymintás felmérést. Mindezt Bajnai két hét alatt lezavarná, hogy szeptember végére már megnevezhessék az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét. Az Együtt vezetője ezzel a javaslat-csomaggal próbálná „kimozdítani az egyeztetéseket a holtpontról”, bár arról is beszélt, hogy több részkérdésben már közel járnak a megállapodáshoz.

„Ma új helyzet alakult” - Mesterházy szerint Bajnai a pénteki tárgyaláson kényszerhelyzet elé állította őt, nem szólt előre a hárompontos javaslat-csomagjáról; „ha már forródrót van köztük, esetleg be kellett volna melegíteni, mert lefagyott” - fogalmazott az MSZP székházában tartott sajtótájékoztatóján a pártelnök. Mesterházy felsorolta azt a 35 választókörzetet, amelyet az ő eredeti javaslatuk alapján - az Együtt prioritásait figyelembe véve - tárgyalási alapnak tartottak, majd hozzátette, hogy ez már a múlté, hiszen pénteken Bajnai újabb körzetekre jelentett be igényt, a pénteki, egyeztetés nélkül benyújtott javaslat-csomaggal „ultimátum-szerű helyzet állt elő”.

Mesterházy tájékoztatása szerint ő is saját javaslattal állt elő, miszerint tartsanak előválasztásokat, de ne csak a miniszterelnök-jelölt-jelöltek között, hanem mind a 106 egyéni körzetben. Javaslata abban is eltér Bajnaiétól, hogy a szocialisták nem közvélemény-kutatókra bíznák az eredményt, hanem a szavazókra, vagyis kampánygyűléseiken a jelöltek programbeszédei után titkos szavazással döntene a nép (az adott körzetben regisztrált választók).

Az előválasztást Mesterházy október közepéig lefolytatná, különösen, hogy a hírek szerint Orbán Viktor áprilisra akarja előrehozni a parlamenti választások időpontját. Végül Bajnai Gordon „ultimátumára” Mesterházy azzal vágott vissza, hogy ha nem lesz előválasztás, akkor más pártokkal kezdenek tárgyalni.