A lista első helyén az állami tulajdonban lévő Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. szerepel, amely 15 185 hektár után több mint egymilliárd forint támogatást, a második helyen a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Bóly Zrt. 14 274 hektár után 994 millió forintot kapott. A Mezort Zrt.-n keresztül pedig a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Lajta-Hanság Zrt. 10 298 hektár után 717 milliót vehetett fel.
Az uniós agrártámogatás nélkül veszélybe kerül a magyarországi nemzeti parkok, állami erdészetek és az egyetemi tangazdaságok működése, amelyek szintén 1200 hektár feletti területeket kezelnek.
A pénzek nélkül a nemzeti parki szisztéma a jelen formájában megszűnik létezni
A legnagyobb vesztesek közé tartozik a Körös–Maros, a Kiskunsági és a Hortobágyi Nemzeti Park, a három intézmény együttesen közel ötmillió euróval, azaz másfél milliárd forinttal kap kevesebbet évente. Az állami erdőgazdaságok közül a több mint 3000 hektáron gazdálkodó somogyi SEFAG Zrt., az 1500 hektárt kezelő Pilisi Parkerdő Zrt., illetve az 1250 hektár erdőterületet művelő Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. veszíti a legtöbb pénzt.
|
Vadlovak a Hortobágyon
Konyhás István / Fotó |
Lapunknak egy természetvédelmi szakember elmondta, a legsúlyosabb vágás mindenképpen a nemzeti parkokat sújtja. A természetvédelem költségvetési támogatása 2009 óta nominálisan a felére csökkent, bevételeik döntő hányadát a földalapú támogatás és a földek bérbeadása után kapott bérleti díj adja. Akik közülük saját maguk hasznosítják a területeiket – így garantálva a legjobb ökológiai állapot fenntartását –, azok lehetetlen helyzetbe kerülnek, mivel természetvédelmi kezelésre egyetlen fillérnyi forrás sincs a költségvetésükben.
Lapunk megkereste az érintetteket, de mindenhonnan a fenntartó, az ügyben egyedül nyilatkozni jogosult agrártárcához irányítottak, ahol viszont mindössze annyit válaszoltak, hogy az erdőgazdaságokat szinte egyáltalán nem érinti ez, mivel elenyésző mértékben vannak területalapú támogatással érintett földjeik. A kormányzati válasz a nemzeti parkok és egyetemi tangazdaságok helyzetére nem tért ki.
Egy nemzeti parki vezető azt mondta, hogy a helyzet súlyosabb, mint amilyennek látszik, és az utóbbi napokban több válságtanácskozáson is keresték a megoldást: ha ezeket a pénzeket a központi költségvetésből vagy más forrásból nem kapják meg, akkor a nemzeti parki szisztéma a jelen formájában megszűnik létezni.
Lapunk úgy tudja, a szaktárca azzal az ígérettel igyekszik lecsillapítani a kedélyeket, hogy az elvont pénz egy részét állattenyésztési támogatás formájában visszakapják majd, ami azt is jelenti, hogy a nagybirtokok elleni fellépés értelmét veszti, hiszen a kilátásba helyezett pénz a nagy állatállománnyal rendelkező agrároligarchákhoz ugyanúgy eljut majd.
