A kormány azt büntetné, aki környezettudatos

A teljes geotermikus és termálvizes szakmát sikerült felpiszkálnia a kormánynak egy rövid bekezdésnyi törvényjavaslattal.

Az új törvényszöveg lehetővé tenné, hogy az energetikai célú (fűtési vagy mezőgazdasági) vízkivételeknél a kitermelt vizet ne kelljen vissza­sajtolni a föld alá. Hogy erre az engedményre mi oka lenne az államnak, az nem teljesen világos – a beadott módosítók alapján az ötlet általános politikai elutasításnak örvend, és az érintett szakmai szervezetek is egységesen elvetik.

A termálvízzel együtt „kitermelt” hőenergia csak akkor tekinthető megújuló forrásnak, ha a vizet használat után visszajuttatják a vízadó rétegbe – ellenkező esetben a sokszor ezerméteres mélységben lévő, természetes úton nagyon lassan visszapótlódó készletek kimerülnek, és velük az energia is elapad. De van egy másik megfontolás is a szabályozás mögött: a kiemelt termálvizek sótartalma általában túlságosan magas ahhoz, hogy egyszerűen a felszíni vizekbe engedjék azokat.

Az egymást követő kormányok különféle lobbinyomásokra mindig biztosítottak valamilyen kibúvót (legutóbb éppen tavaly, a mezőgazdaságivíz-használóknak adtak háromévi mentességet), közben azonban sorra épültek a visszasajtoló kutak az országban, és minden kitermelő a hamarosan általánossá váló kötelező visszasajtolásra készült.

A mostani kormányzati módosító javaslat viszont azt tartalmazza: „A kizárólag energiahasznosítás céljából kitermelt termálvíz visszatáplálására kérelemre a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szerv ad engedélyt.” Az ártatlannak tűnő ­passzus a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezentúl nem a visszasajtolás elmaradását, hanem magát a visszajuttatást kell hatóságilag engedélyezni. Vagyis azok a környezettudatos vízhasználók vesznek a nyakukba jókora bürokratikus terheket, akik törődnének a vízkészletek hosszú távú hasznosításával.

Hogy mindez kinek az érdekét szolgálhatná, az körkérdéseink alapján sem lett világosabb: egyes feltételezések szerint a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége áll a javaslat mögött, mások a hőszivattyúsokat vagy a termálvizet távfűtésre használókat sejtik a háttérben (utóbbinak azonban ellentmond, hogy egyikük sem képvisel egyelőre komolyabb lobbierőt).

A szakma szerint elfogadhatatlan a javaslat 

Egységesen ellenzi ugyanakkor a kormány elképzelését a geotermikus-termálvizes ágazat: tiltakozó nyílt levelüket az összes komoly szakmai szervezet aláírta (azok is – például a Magyar Termálenergia Társaság, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter, a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány és több térségbeli egyetemi intézet –, amelyek jelentős részben a leginkább érintett dél-alföldi régióban működnek, ahol tízezrek megélhetése kötődik a termálvízzel fűtött kertészetekhez).

A fürdő- és egészségturizmust, illetve a kertészeti üzemeket beláthatatlan következményekkel fenyegető, a néhány évtizeddel ezelőtti hévízi problémákra emlékeztető levél szokatlan egyértelműséggel fogalmaz: „Alulírott geotermikus és hidrogeológus szakértőket tömörítő szakmai szervezetek felhívjuk figyelmüket, hogy a kormány vízgazdálkodásról szóló törvénymódosítási javaslatát jelen formájában szakmai alkalmatlanság miatt elfogadhatatlannak tartjuk. Elfogadása akadályozná az egészségturizmus hosszú távú stratégiai céljainak megvalósulását, a geotermikus energiahasznosítás fejlesztését, és gátolná a Vidékfejlesztési Minisztérium által társadalmi véleményezésre bocsátott nemzeti vízstratégia céljainak megvalósulását, amely kimondja: a fenntartható erőforrás-gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani a geotermikus energiát hordozó felszín alatti vízkészleteink egyensúlyi állapotának megőrzésére, amely alapvetően – a hőhasznosítást követően – a visszasaj­tolást teszi szükségessé.”

Az ellenzéki pártok módosítók özönét nyújtották be

Hasonlóan látják a parlamenti pártok is, amelyek módosítókkal akarják kisiklatni a kormányzati javaslatot. Egy fideszes és egy jobbikos módosító a visszasajtolás elhagyását kötné előzetes hatósági engedélyhez. Az MSZP a 2000 liter/percnél nagyobb vízhozamú, illetve 2500 méternél mélyebb kutak esetében minden esetben kötelezővé tenné a visszasajtolást. Az LMP másképp differenciálna: csak az 500 liter/percnél kisebb vízhozamú kutak, illetve a 2 gramm/liternél kisebb sótartalmú vizek esetében engedné a felszíni elhelyezést (ez egy elvben ma is létező határérték).

A törvényjavaslat zöldbizottsági vitáján Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért képviselője is az általános visszasajtolási kötelezettség, illetve a csak meghatározott feltételekkel, kivételként, folyamatos monitorozással engedélyezett felszíni elhelyezés mellett érvelt. A vitában többen is hivatkoztak a hódmezővásárhelyi példára, ahol 1998 óta visszajuttatják a mélybe a kiemelt termálvizet, méghozzá alacsony nyomással, lényegesen olcsóbban, mint amennyibe a felszíni elhelyezés járulékai kerülnek.

A jogszabályról (amelyhez annak ellenére, hogy kormányjavaslatról van szó, és ilyen esetben a jogalkotási törvény előírja, nem készült hatástanulmány) várhatóan a jövő héten dönt a parlament. Hamarosan kiderül, hogy a tudomány érvei vagy egy háttérben maradó lobbicsoport érdekei nyomnak-e többet a latban, amikor a kormánytöbbség az ország termálvízkincsének sorsát mérlegeli.

A felszíni elhelyezés a magas sótartalom miatt is káros
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.