Simicska jelentések írásával vádolja Orbánt
 |
| Az utolsó közös felvétel. Orbán Viktor és Simicska Lajos 1999-ben, amikor a miniszterelnök egykori kollégiumi szobatársa volt az APEH elnöke Kovács Attila / MTI |
A másik személy Simicska állítása szerint Orbán Viktor volt. Az interjúban elmeséli, hogy Orbán odament hozzá, és magától elmondta, mi a helyzet, hogy jelentenie kell róla. „Azt mondtam az illetőnek: nincs harag, jó, hogy szólt, majd kitaláljuk együtt, miket írjon." Az interjúban nem esik szó arról, hogy írtak-e ezek után közös jelentéseket. Ez mindenesetre kétséges, mert utóbb Simicska arról is beszél, hogy úgy tudja, az erre hivatott helyeken nincsenek meg a róla szóló jelentések, holott ő a saját szemével látta a politikai tisztnél a róla szóló aktát, aki azok tartalmáról beszélt is neki.
Simicska feleleveníti azt is, hogy leszerelésnél Orbánt „kiemelték közülünk. Úgy mentünk haza a leszerelő vonattal is, hogy Viktor nem volt velünk". Utóbb mégiscsak megérkezett a leszerelési buliba. Azt kérdezte tőle, hogy „hát te hogyhogy itt?" Azt mondta, alá akartak íratni vele, de ő nemet mondott. „Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt" – mondja Simicska, hozzátéve, hogy ma már nem biztos ebben. Utal ugyanakkor arra, hogy Orbán Viktor jelentései, ha nem is Budapesten, Moszkvában meglehetnek, és – idézzük – „ha ezek meglennének és napvilágra kerülnének, az mindent borítana itthon. Ez biztos. Én meg – az elmúlt egy év történései után – nem tudom már, kiről mit gondoljak."
Simicskát az interjúban tett állításairól vasárnap este megkérdezték az ATV Szabad Szemmel című műsorában is. A telefonon kapcsolt vállalkozó azt mondta, fenntartja, amiről beszélt, mást pedig nem akar hozzáfűzni. Nem nagyon tetszik, amit orosz-ügyben látok – válaszolta a kérdésre, miért bizonytalanodott el, hogy Orbán valóban nemet mondott a beszervezési kísérletekre.
A Miniszterelnökség cáfolta a Simicska által mondottakat, és dokumentumokat bocsátott a honlap rendelkezésére annak igazolásául, hogy Orbán Viktor nem volt beszervezve. Ez a vád azonban időről időre előkerül, legutoljára két éve, a parlamentben volt szó róla: ekkor Vadai Ágnes DK-s képviselő faggatta a kormányfőt arról, hogy volt-e kapcsolata az előző rendszer szolgálataival. A miniszterelnök válaszul nyilvánosságra hozott több vele és a feleségével kapcsolatban készült állambiztonsági jelentést, és kifejtette: ő és rendszerváltó társai a diktatúra lebontásáért küzdöttek.
A Hetek egy korábbi cikke szerint Vadai az 1989. június 23-án készült, szigorúan titkos minősítésű, „Értesítés" című iratra hivatkozik, amelynek címzettje a Belügymisztérium (BM) III/III-as csoportfőnökségének 2. osztálya. A feladó a BM Adatfeldolgozó és Tájékoztatási Csoportfőnökség ÁB Operatív Nyilvántartó Osztálya. Ez utóbbi arról értesíti a címzettet, hogy a BM III/IV osztálya operatív célból prioráltatta a „Győri Gábor" fedőnevű hálózati személy kapcsolatát, aki az 1963. május 31-én Székesfehérváron született Orbán Viktor. Ahogy a hetilap rámutat, az egyoldalas jelentésen két csoportfőnökség jele is olvasható: a III/III a belső elhárítás volt, ami a belső ellenzék megfigyelésével foglalkozott. A III/IV a katonai elhárítást jelölte. A dokumentumból kiderül, hogy a belső elhárítás együttműködött a katonai elhárítással is.
Az iratból kiderül, hogy „Győri Gábor" a katonai elhárítás ügynöke volt. A dokumentumban az áll, hogy a III/IV tájékoztatást kért „Győriről", többek között azt tudakolva, hogy ki a „kapcsolata", azaz: kitől szerezheti az információit. Az ügynököknek több kartonjuk volt, ezek közül az egyik azoknak a személyeknek az adatait tartalmazta, akiktől az információkat szerezhették. A „kapcsolat" azonban nem az állambiztonság embere volt, hanem olyan állampolgár, akinek talán fogalma sem volt róla, hogy bizonyos emberek a vele folytatott beszélgetésekből jelentéseket készítenek valamelyik csoportfőnökség számára. A dokumentumban tehát arról értesítik a belső elhárítást, hogy „Győri" kapcsolata Orbán.
