A pártokról szóló 1989-es törvény szerint két esetben van lehetősége a bíróságnak az ügyész kezdeményezésére pártot megszüntetni. Egyfelől akkor, ha a párt két egymást követő általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet. Ez esetben a párt tovább működhet egyesületként. Másfelől pedig, ha a párt a tevékenységével felhagyott és vagyonáról sem rendelkezett. Ez esetben a bíróság jogerős ítélete alapján nem csak a pártként való működés szűnik meg, de maga a társadalmi szervezet, mint jogi személy is.

Az ügyészség - az Országos Választási Bizottság tájékoztatása alapján - a 2010. évi általános országgyűlési képviselői választást követően összesen félszáz párttal szemben kezdeményezett megszüntetési eljárást a bíróságokon, amelyek ez év októberéig összesen 46 párt működésének megszűnését állapították meg jogerősen. Ezek közül hat párt esetében a társadalmi szervezetként való megszűnés megállapítása is indokolt volt - közölte az ügyészség. A bíróságok 2009 óta, az ügyészi keresetek alapján, további 15 párt megszűnését állapították meg azért, mert a szervezet felhagyott a tevékenységével.

A 2010. évi parlamenti választás óta mintegy 20 új pártot vettek jogerősen nyilvántartásba a bíróságok. Ezek körülbelül fele a fővárosban van, köztük a Demokratikus Koalíció, a Szociális Unió, a Hiteles Párt és az Egyszerűség, Lehetőség, Sikeresség Őszinte Baráti Társaság. Csongrád megyében jegyezték be a Szegénységben Élők Pártja elnevezésű alakulatot, Győr-Moson-Sopron megyében a Kalózpártot, Heves megyében az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Pártot, Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Magyar Főnix Mozgalmat, Pest megyében a Nemzeti Forradalmi Pártot és a Szövetség a Szent Korona Országáért Konzervatív Pártot.

A mintegy száz, Magyarországon bejegyzett párt fele a fővárosban van, tíznél több Pest megyében, mintegy tíz Szabolcsban. A 2010-ben parlamentbe jutott Jobbik Magyarországért Mozgalom 2003-ban, a Lehet Más a Politika pedig 2009-ben lett bejegyezve a fővárosban. 2008 végén 109 párt szerepelt a nyilvántartásokban, 2011 elején 141 volt bejegyezve.

A Legfőbb Ügyészség írásos tájékoztatásában felhívta a figyelmet arra, hogy 2013. január 1-jétől a civil szervezetek bírósági nyilvántartásának tartalmaznia kell az egyesület különös formáját, tehát amennyiben pártként működik, ennek megjelölését is. A szabályozás szerint eddig ezt nem volt kötelező feltüntetni a nyilvántartásban, ezért azt, hogy egy szervezetre vonatkozik-e a párttörvény, egyelőre még nem lehet a bírósági nyilvántartásból teljes egyértelműséggel megállapítani. Erre csak következtetni lehet abból a körülményből, hogy a szervezet nevében a "párt" megjelölést használja, illetve cél szerinti besorolása politikai tevékenység.

Vannak tehát olyan szervezetek is, amelyek pártként működnek, de a nevükben ezt a megjelölést nem használják, illetve olyanok, amelyek nevében még szerepel ez a megjelölés, de pártként való működésük már megszűnt. Továbbá a közéleti és érdekképviseleti tevékenységet végző szervezeteket a bíróság esetenként politikai tevékenység cél szerinti besorolással vette nyilvántartásba, pedig pártként nem kívánnak működni, választásokon nem indulnak - közölte a Legfőbb Ügyészség.

A mintegy száz párt közül tucatnyi az elnevezése alapján baloldali - szociáldemokrata, szocialista -, de még van néhány párt, amely nevében kiáll a szegényekért, a dolgozókért, a rászorulókért. Számos, elnevezésében keresztény, konzervatív, valamint kisgazda, agrárjellegű, továbbá civil, független párt van, és valamivel kevesebb a nevében nemzeti, környezetvédő vagy éppen roma jellegére utaló párt. De volt már, hogy speciálisabb társadalmi csoportok képviseletét is felvállalták elnevezésükben egyes pártok, így például a 2004-ben bejegyzett Magyar Autósok és Motorosok Pártja, a 2005-ben bejegyzett Panellakók Polgári Párt, illetve a 2009-ben bejegyzett Mátyás Párt.