Belülről szivárgott ki az Őszödi beszéd
Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, azaz nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A felvétel készítése nem volt jogellenes, mert nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket - hangzott el az MTV hírműsorában. Közölték, a kiszivárogtatásáról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat nemrég zárult le. Azt is vizsgálták, hogy ki volt a megrendelő és ki vette fel a beszédet. A kormányszóvivő azonban nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre.
Az m1 információ szerint az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették.
Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja a Híradónak azt mondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e "pártpolitikai manipulációra" a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hivatalt felügyelő miniszter nem nyilatkozott a részletekről.
A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. Az ügy kivizsgálását Szilvássy György volt titokminiszter kezdeményezte.
A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én internetes honlapján tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely az MSZP május 26-án Balatonőszödön tartott frakcióülésén készült. Gyurcsány Ferenc a zárt körben elhangzott beszédében - helyenként durva szavakkal - a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások és a reformok elindításához, végig viteléhez próbálta megnyerni, s önkritikusan beismerte: a kormány végighazudta az elmúlt másfél-két évet, nem csinált semmit négy évig, az ország lehetőségeit messze túllépték.
A beszéd kiszivárgása után zavargásokba is torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Az érzékeny politikai helyzetben Kuncze Gábor akkori SZDSZ-elnök kijelentette: a nyilvánosságra került hangfelvétel, s a miatta kialakult helyzet nem befolyásolja a koalíció működését. Az államfő szerint a kormányfő "morális válságot" okozott az országban beszédével.
Budapesten a kiszivárogtatás másnapján, szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt súlyos összecsapások voltak, a tüntetők gyújtogattak, romboltak. A tüntetéshullám a Kossuth téren folytatódott, s heteken át tartott, majd minden nemzeti ünnepen enyhébb vagy súlyosabb formában megzavarták a közrendet.
Még abban az év október 6-án az Országgyűlés a miniszterelnök kezdeményezésére 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és a kormányprogramnak. A miniszterelnök a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt.
A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja ettől kezdve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonult a parlament üléséről, mert a kormányfőt "nem kívánatos személynek tartják a politikában". Ilyenkor csak a két frakcióvezető maradt az ülésteremben, s ők válaszoltak a kormányfőnek.
