Valamelyest visszafogottabban működik majd ősszel a törvénygyár: a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése szerint 55 előterjesztésről tárgyal a nyári szünet után a parlament. Tavaly a Ház rekordot döntött, mert a képviselők 213 törvényt, illetve törvénymódosítást fogadtak el. Ezzel a 2010-ben felállított csúcsot is sikerült túlszárnyalni, amikor 191 jogszabályt szavaztak meg. A rendszerváltozást követő két évben – amikor az egész magyar jogrendszert újra kellett írni – mindössze 197 törvény született.

Az őszi ülésszakon kötelező feladat a következő évi költségvetési törvény megvitatása, amelynek tervezetét – illetve a büdzsét megalapozó egyes törvények módosítását célzó javaslatot – már be is terjesztette a kormány.

Navracsis Tibor június 14-én kelt, az országgyűlés elnökének címzett levele szerint a parlament az őszi ülésszakon tárgyalt volna az egyes rendészeti feladatokat ellátó szervek tevékenységéről, valamint az iskolakerülés elleni fellépésről szóló javaslatról, de ezt a feladatot a képviselők már letudták. A Ház a tervezetet a júliusi rendkívüli ülésszakon letudta, és a törvényt már csak alá kell írnia az államfőnek.

A szakminiszter júniusban úgy vélte, hogy még a nyáron a tehergépjárművek üzemeltetői által fizetendő útdíjra, illetve a villamosenergia-törvény módosítására vonatkozó javaslat is a Ház elé kerülhet, ám a parlament honlapján ezek az előterjesztések egyelőre nem találhatók meg. Az őszi ülésszakig azonban bőven van idő.

Addig várhatóan a parlament elé kerül a Magyar Vöröskeresztről szóló törvényjavaslat is, amelynek célja, hogy a „nemzeti humanitárius társadalmi szervezet jogi-működési környezetét” stabilizálják.

Előterjesztés készül majd a szomszédos államokban élő magyarokra vonatkozó törvény módosításáról is, hogy könnyebbé tegyék a magyarigazolvány kiváltását. Ugyancsak az eljárások egyszerűsítése érdekében változnak majd az anyakönyvről, illetve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvények is. Ugyancsak hasonló célt szolgál a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, a kisajátításról, az ingatlan-nyilvántartásról, valamint a halottvizsgálatról szóló törvények tervezett korrekciója.

A parlament az ősszel több nagy terjedelmű kódexről is dönteni fog. A Ház elé kerül egyebek mellett az új választási eljárási törvény, amelyből többek között kiderülhet végre, hogy mennyi ideig tart majd a választási kampány, s miként szavazhatnak a határon túli magyarok.

Ősszel az 1959 óta hatályos polgári törvénykönyv helyett is új jogszabály születhet. Ez a számos alkalommal módosított magánjogi kódexet válthatja fel, s a kormány szerint a kor igényeit kielégítő törvény léphet majd hatályba.

A kormány jó ideje ígéri, hogy az egyenruhások számára kiszámítható életpályamodellt biztosít. A parlament őszi ülésszakán – várhatóan októberben – a parlament elé kerülhet a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyát szabályozó törvény, amely többek között az előmeneteli rendszert szabályozza. A hivatásos és szerződéses katonák jogállásáról szintén új törvény készül.

Jogszabálytervezetet nyújtanak be a rendőrség vagyonfelderítő egységének felállításáról is. Ennek a szervezetnek lesz a feladata, hogy a bűncselekmények útján szerzett javakat visszaszerezze, akár a büntethetőség elévülése után is.

Az ősszel nagy terjedelmű előterjesztés kerül a parlament elé az adó- és számviteli törvények módosítása érdekében. Ezzel részben a kormány adópolitikai elképzeléseit kívánják megvalósítani, részben jogharmonizációs kötelezettségeknek tesznek eleget.

Az év utolsó hónapjában tárgyalhat az országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat fejlesztéséről szóló javaslatról. Az idén elkészült a felsőoktatás középtávú fejlesztési stratégiája, és a jogszabály a végrehajtás kereteit teremti meg.

A parlament mindemellett számos más tervezetről is dönteni fog, például a postai szolgáltatások liberalizációjáról, a szellemi tulajdon védelmének új szabályairól, az állatkísérletekről, de még az állami ménesek „egységes szempontrendszer szerinti” kezeléséről is.