A magyar társadalom többsége továbbra is a pártok világát maguktól távolinak érzők csoportjába tartozik, arányuk 54 százalék. Jelenleg tehát 4,3 millió választópolgár semmilyen módon nem számol a pártokkal – olvasható a cég MTI-hez csütörtökön elküldött értékelésében, amely hozzáteszi, az említettek elégtelennek ítélik a kormány és az ellenzék tevékenységét is, egy százfokú skálán 19 illetve 18 pontot adnak nekik.

Az Ipsos szerint mivel a Fidesz és az MSZP táborában nagyjából azonos az aktivitás szintje, ezért a biztos pártválasztók körében is bő másfélszer több a kormánypárti, mint az ellenzéki (43-27 százalékok). A Jobbik 20 százalékos, az LMP 8 százalékon áll, a Demokratikus Koalíció ebben a körben is 1 százalékot ér el.

A november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásából származó Ipsos-eredmények szerint a Fidesz tavaly májusban volt a "csúcson", akkor a választókorú népesség 42 százalékának, 3,3-3,4 millió állampolgárnak a támogatását élvezte. A kormánypárt jelenleg az összes válaszókorú körében 19 százalékon áll, tehát választás utáni híveinek több mint fele, 1,8 millió választó eltávozott - írják.

Az Ipsos szerint a Fideszt a tavalyi választások óta elhagyók ideológiai önazonossága korántsem egységes: négytizedük tekinti magát jobboldalinak, fele részük a centrumba, egytizedük a baloldalra sorolja magát. A távozók számára a miniszterelnök sem jelent vonzerőt, a megítélését kifejező mutató – egy százfokú skálán – 26 pont; kritikusak az aktuális közállapotokkal, csupán 6 százalékuk szerint mennek jó irányba hazánk dolgai, 90 százalékuk viszont úgy látja, rossz felé haladnak ügyeink – rögzíti az Ipsos elemzése.

A cég megállapításai szerint a Fidesz mellett másfél év múltán is elkötelezett csoportot egységbe kovácsolja jobboldali identitásuk – 85 százalékuk így azonosítja magát –, Orbán Viktor személye, őt 83 pontos szimpátiaindexszel jutalmazzák. A stabil kormánypárti szavazók helyzetértékelése is viszonylag kedvező: 52 százalékuk kedvezően értékeli az országban zajló történéseket, 36 százalékuk negatívan.

Az adatok alapján kijelenthetjük, hogy az értékrendjük, politikai-ideológiai elkötelezettségük alapján odaszavazók többsége a mai napig kitart a Fidesz mellett, az egzisztenciális felemelkedésben bízók javarésze viszont elhagyta a kormányzó erőt, de más pártot nem talált magának – összegez az Ipsos, amely úgy értékel, hogy a távozók az ország helyzetét, a jövőbeni kilátásokat illetően az ellenzéki szavazókkal azonos, rendkívül kritikus állásponton vannak, de voksukat nem adják nekik. Ennek egyik oka, hogy az ellenzék eddigi teljesítményét negatívan minősítik, százfokú skálán mindössze 22 pontot adtak számukra; (a kormánynak 26-ot).

A Fidesz a fővárosban – ahol sok az értékalapon szavazó – az átlagosnál sokkal kevesebbet veszített, tábora egyharmadát. A nagyvárosokban megfeleződött a párt támogatottsága, a kisvárosokban és a falvakban négytizedére apadt. A korábbi években a kormánypárt a kisebb települések társadalmába mélyebben beágyazódott, mint a nagyobb lélekszámúakéba. Az elmúlt időszak preferenciaváltozásainak az lett a következménye, hogy most nagyjából azonos mértékű a kormánypárt beágyazottsága minden településtípusban. Ezek az átlagtól alig eltérő, 18-20 százalékos támogatottságok országszerte előnyt jelentenek a Fidesznek. Vezetésük a fővárosban a legszorosabb, itt 18-14-re vezetnek a szocialistákkal szemben. A megyeszékhelyeken, népesebb városokban található a legnagyobb különbség, a Fidesz 21 százalékos, az MSZP és a Jobbik egyaránt 9-9 százalékos – rögzíti az Ipsos kutatásának eredményeit összegző anyag.