Az Orbán család „kettős könyvelése”
A valós tényeket tükrözi-e a miniszterelnök és felesége vagyonnyilatkozatának az a része, amely a svábhegyi villára vonatkozik? – így szólt kérdésünk, amelyet azért tettünk föl, mert egy hétfőn közzétett cikkünkben (Orbán valótlan adatokat közöl vagyonbevallásában) azt állítottuk: Orbán Viktor svábhegyi villája, amely az ingatlan tulajdoni lapján és a miniszterelnök vagyonnyilatkozatában két lakásként van föltüntetve, valójában családi ház.
A kormányfő szóvivője azt írja: a miniszterelnök és felesége minden esetben a törvényi előírásoknak megfelelően töltötte ki vagyonnyilatkozatát. Ám Szijjártó Péter lapunknak arra a kérdésére már egyetlen szót sem veszteget, hogy Orbán Viktor vagyonnyilatkozatának az otthonára vonatkozó része csak egykori, a ház vásárlásakor meglévő állapotokat tükröz, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal.
„A vagyonnyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni” – így hivatkozott Orbán Viktor az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvényre még 2006. január 31-én, amikor nyilatkozattételre szólította fel az otthonának valós méreteire vonatkozóan az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke. Ez azért történt, mert akkor is 82+101 négyzetméteres társasházi lakást tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában, miközben előző nyáron ő maga ismerte el a vagyonosodását vizsgáló bizottság előtt: az első miniszterelnöksége idején 75 millió forintért megvásárolt Cinege utcai két társasházi lakásból nagyszabású lakóház épült másfél év alatt. „Ahogyan a korábbi években is fentiek szerint, most is a földhivatali nyilvántartásban szereplő adatoknak megfelelően töltöttem ki” – írta a vagyonnyilatkozatára vonatkozóan a Népszabadság birtokában lévő dokumentumban, amit az Orbanviktor.hu-n is közzétett. Hozzátette: „A bizottság elnökének kérésére jelzem, hogy az ingatlan felújítása és bővítése 2007 júliusában fejeződik be az építési engedély szerint. Jelenleg ideiglenes használatbavételi engedély alapján lakunk, 211 m² lakótér+61 m² padlástér+21 m² pince. A megvalósult állapotot tükröző jogerős használatbavételi engedélyt a felújítás befejeztével, de legkésőbb 2007. júliusáig kell kérvényeznünk. Csak ezután, vagyis a jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély birtokában történhet majd meg az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok módosítása is.”
A miniszterelnöki szóvivő arra a kérdésünkre nem adott választ, hogy változatlanul ideiglenes használatbavételi engedélye van-e az ingatlannak, vagy befejeződött-e már a garázs+tároló megépítése, s így megkérték-e, illetve megkapták-e az ingatlanra a végleges használatbavételi engedélyt.
Utóbbi hiánya tette lehetővé, hogy évekig ideiglenes használatbavételi engedéllyel működjön az ingatlan, s ezért ne kelljen átvezettetni az átépítés, bővítés során létrejött lakóház és a nem kisszámú új építmény valós adatait a tulajdoni lapra.
A közhiteles nyilvántartásba átvezettetés egyébként az építtetők, vagyis Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó kötelezettsége a törvény szerint. A 2004 áprilisában kiadott ideiglenes engedély megállapította, hogy a tervezett garázs még nem épült meg, de azt is rögzítette, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
„A miniszterelnök családja a tulajdonában álló Cinege utcai ingatlan utáni valamennyi, törvényben és rendeletben előírt adófizetési kötelezettségnek maradéktalanul eleget tett és eleget tesz” – írja Szijjártó a Népszabadságnak. Ebből pedig a kettős könyvelés ténye következik: az építési engedélyt kiadó Hegyvidéki Önkormányzatnak az ingatlan tényleges méreteit vallják be, s ez alapján vetik ki az Orbán családra a telek- és építményadót, a választókkal pedig a két társasházi lakásnak a valóságot jóval alulmúló adatát osztják meg.
