Már az ombudsman is kifogásolja a Médiatanács megválasztásának módját
A médiatörvény több pontjának megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól (AB) az alapvető jogok biztosa –közölte Szabó Máté ombudsman hivatala kedden. Az ombudsman álláspontja szerint a médiatörvény több – például a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó –rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan. Szabó Máté emellett úgy véli, hogy a belső szabályozási ellentmondások közvetve a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettség, a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak. Az ombudsman továbbá a szabályozás egészével összefüggésben jogalkotói mulasztásra is felhívta az Alkotmánybíróság figyelmét.
Az Alkotmánybíróság tavaly decemberben alkotmányellenesnek ítélte a médiaalkotmányban és a médiatörvényben az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével összefüggő rendelkezéseket. A legfőbb bírói testület akkor nem foglalkozott a Médiatanács elnökének és tagjainak megválasztási módjával, pedig ez az a pont, amit több ellenzéki párt, magyar szakmai és nemzetközi jogi szervezetek kifogásolnak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hivatal (NMHH) elnökét ugyanis a mindenkori miniszterelnök nevezi ki, Orbán Viktor e posztra Szalai Annamáriát, a Fidesz egykori tagját és parlamenti képviselőjét tette. Az NMHH elnöke ugyanakkor elnöke a Médiatanácsnak is. A Médiatanács négy tagját pedig a parlament választja. A jelölőbizottság szabályait azonban úgy alakították ki, hogy bár minden parlamenti párt javasolhat, de ahhoz, hogy valakiből jelölt lehessen, már a bizottságban kétharmados támogatást kell kapni, mert a testületben az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok érvényesülnek. Így fordulhatott elő, hogy bár minden parlamenti párt javasolt, de csak a Fidesz négy „kiválasztottja” válhatott hivatalos jelöltté, és őket választotta meg a parlament 9 évre. Így Szalai Annamária mellett négy Fidesz által jelölt tag van a Médiatanácsban.
Alkotmánybíróság május 31-ig szabott határidőt a parlamentnek a médiatörvények módosítására. A testület április közepén egyhangúlag hozott határozatában elutasította az Orbán-kormány indítványát, amely a nyomtatott és az internetes sajtótermékek felügyeletével kapcsolatban az új alkotmány értelmezését kezdeményezte. Így a kabinetnek az AB „mankója” nélkül kell a módosítást a parlament elé terjesztenie.
Az ombudsmani hivatal közölte, egy civil szervezet felhívására több mint száz beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze a Médiatanács tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmánybírósági vizsgálatát. A panaszosok álláspontja szerint ugyanis a szabályozás nem zárja ki „a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a Médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra, ezzel pedig alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát”. Szabó Máté a beadványban jelzett problémákat áttekintve arra a következtetésre jutott, hogy szükséges lehet a médiatörvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálata. Az indítvány kiemeli, hogy a Médiatanács kiemelkedő fontossággal bír a sajtó- és médiaszabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog érvényesülése szempontjából, ezért a szerv jogállásával összefüggő szabályok így csak megfelelő alkotmányos garanciák mentén alakíthatóak ki.
Az ombudsman álláspontja szerint a médiatörvény szövegének belső ellentmondásai, valamint az egyértelműség hiánya önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét. A törvény alapján például előfordulhat, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) átmenetileg, párhuzamosan két elnöke is van úgy, hogy a szabályozás alapján az elnökök jogkörei is tisztázatlanok. Szabó Máté arra is felhívta az AB figyelmét, hogy a jogállami követelmények sérelmén túl az alapvető jogállási szabályok esetében tapasztalható bizonytalanság megbéníthatja, ellehetetlenítheti a Médiatanács működését, s ezen keresztül a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos állami jogvédelmi kötelezettség sérelmét idézheti elő. Az alapvető jogok biztosa emiatt kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja felül és semmisítse meg a médiatörvénynek a Médiatanács elnökének megbízatásával összefüggő, a jogállamiság elvébe ütköző rendelkezéseit – áll a közleményben.
Az ombudsmani indítvány ugyanakkor kitér arra, hogy indokolt lehet az Alkotmánybíróságnak megvizsgálnia, a törvénnyel kapcsolatban fennáll-e jogalkotói mulasztás, tekintettel a Médiatanács elnökének és tagjainak jelölésére, megválasztására, a megbízatás időtartamára és az újraválaszthatóságra. Szabó Máté szerint ugyanis a garanciarendszer egészének szavatolnia kell a Médiatanács folyamatos, a társadalmi viszonyokat leképező működését abban az esetben is, ha kétharmados megegyezés hiányában nem történhet meg a testület tagjainak és elnökének megválasztása.
Ahogy arról beszámoltunk, legutóbb az Európa Tanács által a magyar médiaszabályozásról készített szakértői jelentés-tervezet állapította meg, hogy változtatásra lenne szükség a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módján, a médiatörvényt nem kétharmados, hanem többpárti elfogadáshoz kellene kötni, a közmédiában el kellene törölni az MTI kizárólagos hírkészítési jogát és az alkotmánybírósági döntésnek megfelelően meg kellene szüntetni a médiabiztos intézményét.
Az ET-dokumentum legfontosabb általános megállapítása, hogy bár a médiaszabályozás elfogadása és módosítása kétharmados parlamenti támogatáshoz kötött, de a jelen helyzetben ezt meghaladja a Fidesz parlamenti dominanciája. Ezért a tanács azt javasolja, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, megváltoztatásához. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra és a Médiatanácsra utalva a tanács kifogásolja a politikailag motivált jelölési és kinevezési rendszert. A tanács álláspontja szerint ezt a jelölési és kinevezési rendszert meg kell változtatni, a személyek kiválasztásánál a szakértelemre és függetlenségre kell helyezni a hangsúlyt.
Nehezményezik azt is, hogy miközben a kereskedelmi médiumoknak előírják saját hírrészleg fenntartását, addig a közmédiában előírták az MTI kizárólagosságát. Ezt megengedhetetlen beavatkozásnak tartják a piaci viszonyokba. A rádiós és televíziós frekvenciák elosztásával kapcsolatban a tanács szükségesnek tartana egy olyan szabályt is beépíteni a törvénybe, hogy már a tender kiírását is meg lehessen támadni a bíróság előtt. Jelenleg csak a pályázat végeredményével kapcsolatban lehet jogorvoslatot kérni. Ez a felvetés azért is különösen aktuális, mert a Médiatanács a Klubrádió jelenleg is használt 95,3-as frekvenciájára nem az eddig bevett „beszélgetős rádió”-pályázatot írt ki, hanem olyat, amelyen a minél több zenét és a helyi híreket preferálta.
A médiatörvények tervezett módosításának részleteiről és várható időpontjáról lapunk érdeklődött az igazságügyi minisztériumban. A válasz: „az Alkotmánybíróság médiaszabályozásról kiadott határozatát a tárca tudomásul vette, és annak értelmében előkészíti és várhatóan még májusban az Országgyűlés elé terjeszti a médiaszabályozás módosítását”. Lapunk információi szerint a kormány várhatóan már ezen a héten beterjeszti a törvénymódosítást a parlamentnek.
