– Tudatos állampolgárokként viselkedtünk – mesélte kollégánk –, a család azért nem indult vissza Pestre 15-én, mert olvastuk, hogy mi történt, esik a hó, viharok és dugók vannak. Tizenhatodikán reggel is csak azért mertek elindulni – a nyolcvanéves nagymamámmal, a hatéves kislányommal együtt –, mert semmilyen figyelmeztetést nem találtak arra vonatkozóan, hogy ne induljanak útnak. Megnézték az Útinform közlését, ott az állt, hogy egy kisebb szakaszon torlódás van ugyan, de mindenütt lehet közlekedni.

Éjszakai mentés az M1-es autópályán Bábolna közelében, 40 tűzoltó segített a mentésben.

A család reggel kilenckor indult Berlinből, s annak rendje-módja szerint haladt este hétig Németországon és Csehországon át, ahol az utakat folyamatosan takarították, ha valahol gond volt, ott termett a rendőrség és az útfenntartó, azonnal intézkedtek.

– A családtagjaim végül Budapest előtt a 100-as kilométerkőnél rekedtek meg, egy 25-30 kilométeres dugó tornyosult előttük, irgalmatlan hideg volt, én pedig innen, Berlinből telefonálgattam mindenhová, de nem tudtam meg semmit, csak azt, hogy a rendőrség lezárta az utat. Ezt én közöltem innen velük, nekik a helyszínen senki nem mondott semmit. A párom azon dühöngött, hogy miközben Orbán Viktor az M1 Híradó kamerájának jelenlétében veszi föl dzsipjébe az embereket (16-án este), ő nem meri járatni a motort, mert attól fél, hogy kifogy a benzin, és a kutya sem tudja megmondani, hogy meddig kell a nyílt útszakaszon rostokolni.

Ugyanerről az esetről beszámolt a Facebookon egy önkéntes segítő, a budaörsi Polonkai Zsolt is, aki nyílászárókkal foglalkozik, s harmadmagával próbált a bajba jutottakon segíteni (Weisz Dánielék Törökbálintról vagy az eredetileg álláskereső oldal, a Szárnyas Fejvadász ugyanezt tette ezen az éjszakán).

– Éjfél körül felhívott egy úr – írta Polonkai Zsolt. – Elmondta, hogy a 6 éves kislánya, a kislány nagymamája és a dédimamája az M1-en rostokol valahol Komárom környékén egy ezüst színű Fiat kisteherben. Mondta, hogy a kislány fázik, nem merik járatni az autót. Sok órája szinte helyben állnak, és a mamának, aki 80 éves, szívgyógyszerre lenne szüksége, meg akár üzemanyagra is, hogy tudjanak fűteni. A következők történtek. Felhívtam a nagymamát, megtudtam a pontos helyüket, a rendszámot, és hogy milyen gyógyszer kell. Felhívtam a 112-es segélyhívót, hogy mi a teendő ilyenkor, kivel tudok beszélni? Azt mondták, hogy a mentősökkel, és átkapcsoltak oda. A mentős diszpécser azt mondta, hogy ők gyógyszert vinni nem tudnak (akkor ki?), csak kocsit küldeni, ha egyáltalán bejutnak, próbáljam meg a tűzoltó/katasztrófavédelmet! Felhívtam ezután a 105-öt, azonnal felvették az adatokat, és azt mondták, hogy megoldják a dolgot.

Polonkai Zsolt végül annyit közölt, hogy hajnal 3 körül felhívta a nagymama, sikerült elindulniuk, tankolni is tudtak, most már haladnak. A segítség azonban nem érkezett meg hozzájuk, nagyon szépen köszöni az intézkedést, most már le kellene mondani a segélykérést, nehogy potyára menjenek ki!

– Ezt megtettem – írta Polonkai úr –, a 105-ön azonban nem tudtak semmit a segélykérésemről, megadták a komáromiak telefonszámát, hogy már biztos átkerült oda. Felhívtam őket. Nem tudtak semmiféle segélykérésről...

– Úgy zártak le egy utat, benne kamionokkal, buszokkal, kisteherautókkal és személykocsikkal, hogy nem nézték meg, hány szívbeteg, dialízises beteg vagy kismama és gyerek van az érintett szakaszon – mondta kolléganőnk, aki a telefon és az internet mellett töltötte a 16-i éjszakát. – Jöttek olyan információk, hogy a rendőröktől lehet benzint kérni, ha elfogy, de három órán keresztül feléjük nem ment a rendőr. Többeknek az volt a benyomásuk, hogy úgy zárták le az utat, hogy még a mentőt se engedték be. Ha valaki forró teát vagy pokrócot szeretett volna bevinni, azt sem engedték volna át. Az enyémek hajnalban arról számoltak be, olyan hideg van, hogy a pára ráfagyott belülről az ablakra, és már nem tudnak mit magukra venni. Nagyon ideges voltam a nagymamám és a kislányom miatt. Az biztos, hogy ha valakinek segítségre volt szüksége, akkor nem az Útinformot kereste, mert ott azt találta, hogy a szerver túlterhelt. Hívta a Szárnyas Fejvadászt vagy más facebookos segítő telefonszámát. Az én családom hajnali negyed háromkor Bábolnánál tudott megtankolni, amikor elindult a forgalom, épp a 84-es kilométerkőnél jártak, hajnali négyre értek haza. Hat órát töltöttek a mínusz tíz fokhoz közeli hidegben, az éjszakában úgy, hogy a kutya se szólt hozzájuk.

Bombera Krisztina a hazug, beteg propagandáról

"Éljen a rohadt, gondtalan, hidegvérű, hazug, beteg propaganda – írta profilján Bombera Krisztina tévés újságíró, aki kétszáz méterrel volt a fent említett autó mögött a 16-i éjszakán. – Órák óta ülök az autópályán a két gyerekkel hazafelé Ausztriából, mert azt hazudták, járhatók ma már az utak. Egy órája, éjfélkor azt mondta be a Kossuth, hogy pár alsóbbrendű utat kivéve minden rendben. Egy perce, a hajnali 1-es Kossuth hírek azt mondta be, vannak még NÉHOL gondok, pl az M1-en, de a katasztrófavédelem TEGNAP négyezer személyautót mentett ki. Ennyi. Éljen a rohadt, gondtalan, hidegvérű, hazug, beteg propaganda. Ezek azt hiszik, nem olvasunk, hallgatunk, nézünk mást is, mint közmédiát?!?! A hvg és a normális többi online is mintha az utakon rekedtektől tudna csak tájékozódni! És nem járt itt az M1-en egyetlen rendőr sem, vagy bármi autó azt ellenőrizni, szorul-e bárki segítségre!!"