Jávor Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a vörösiszap-katasztrófára, a tiszai ciánszennyezésre és a hazai "GMO-botrányokra" utalva úgy vélte, Magyarországon az elmúlt két évtizedben több olyan katasztrófa is történt, amelyek bizonyították, hogy a hazai környezetvédelmi intézményrendszer és szabályozás nem képes hatékonyan megakadályozni a természeti erőforrások tönkretételét.

Az LMP ezért a korábban már megfogalmazott javaslatait módosító indítványként nyújtotta be az új Btk.-ról szóló törvényjavaslathoz, és azt reméli, hogy a kormányoldal is támogatja majd ezeket - tette hozzá.

Schiffer András közlése szerint egyrészt azt javasolják, hogy környezet- és természetkárosítás esetében a hivatalos személyek felügyeleti, illetve ellenőrzési kötelezettségének megszegését is büntessék, másrészt pedig egy új tényállás, a hivatalos eljárás körében elkövetett veszélyeztetés bevezetését is kezdeményezik. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: a büntetőjognak reagálnia kell a vörösiszap-katasztrófához hasonló esetekre, amikor megelőzhető lenne a szerencsétlenség, ha egy hivatalos személy teljesíti a kötelességét.

Emellett - folytatta - az LMP a géntechnológiai visszaélés esetében is szigorúbb szabályozást javasol, és a kormányzati előterjesztéssel szemben ezt nem egyszerű igazgatásrendészeti cselekményként, hanem környezetvédelmi bűncselekményként értékelné. Mint mondta, ezzel kapcsolatos módosító javaslatuk kiterjed a GMO-növényekből előállított termékekre, valamint az ártalmatlanítással és a termékek megjelölésével kapcsolatos szabályszegésekre, illetve büntetné a gondatlanságot és az előkészületet is, továbbá magasabb büntetési tételeket vezetne be.

Jávor Benedek, a fenntartható fejlődésről szóló jövő heti brazíliai, Rio+20 konferenciára utalva hangsúlyozta: az egyezmények semmit sem érnek, ha nem rendelünk melléjük olyan törvényi, intézményi garanciákat, amelyek kikényszerítik a szándékok megvalósulását.