Megfelelő program segítségével 3-4 év alatt a jelenlegi felére lehetne csökkenteni a korrupciót Magyarországon - mondta Fodor István, a köztársasági elnök által létrehozott Bölcsek Tanácsának tagja kedden, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Corvinus School of Management által a korrupció elleni védekezésről rendezett konferencián Budapesten.

A Bölcsek Tanácsa egy koordinációs hivatalt javasol a korrupcióellenes feladatokkal rendelkező állami szervezetek tevékenységének összehangolására. A korrupció rejtett, másodlagos elosztási csatorna a mai gazdaságban, amely nagyon drágán működik - mutatott rá előadásában Pelczné Gáll Ildikó, a parlament fideszes alelnöke, a rendezvény fővédnöke.

Egy 2008-as ügyészségi felmérés szerint a korrupciós eljárások 95 százaléka lakossági bejelentés alapján indult, a korrupció feltárására is hivatott állami intézmények csak 5 százalékkal részesedtek az eljárás indításból - ismertette a tényeket Kovács Attila, a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője.

Szinte minden előadó csokorba szedte a korrupció okait. Ezek körébe sorolták az államigazgatási döntési folyamat átláthatatlanságát, a bonyolult jogi szabályozást, illetve a jogkövetés hiányát. A lelepleződés veszélyének alacsony szintjét. Az igazságszolgáltatás gyengesége is gyakori hivatkozási pont volt.

A hiányt, mint a korrupció egyik okát Pelczné Gáll Ildikó és Nagy János, a Vám és Pénzügyőrség országos parancsnoka említette. Az utóbbi előadó a hiányt úgy határozta meg, hogy a tisztességes és korrekt eljáráshoz nem jut hozzá az állampolgár, vagyis ebből van hiány.

Fodor István bemutatta a Bölcsek Tanácsa által javasolt programot, amellyel 10 év alatt a mai szlovén szintre lehetne szorítani a korrupciót Magyarországon. Eszerint a kormány és a reál szféra között jelző szintként helyezkedne el az APEH, a GVH és az ÁSZ. A Közbeszerzések Tanácsa, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal helyett pedig egy koordináló szervezet alakulna, amely a jelzőrendszert és a bűnüldözést hangolná össze.

Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a politikai hatalom gyakran gazdaságiba konvertálódik, és ennek a fordítottja is megfigyelhető. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke pedig a gyors nyomozást és bírói ítéletet sürgette a korrupciós ügyekben. A gyors eljárás feltétele pedig a speciálisan kiképzett szakember - mondta.

Egy kormányhatározat a magyar közszféra korrupciós térképének elkészítésére kötelezte az Állami Számvevőszéket. Csapodi Pál főtitkár elmondta, hogy tavaly decemberben kezdték a munkát, amellyel 2011 végére kell elkészülniük. A költségvetés erre 286,5 millió forintot adott. Mintegy 3 ezer közigazgatási szervezetet vizsgálnak meg.

Magyarországon a legtöbb korrupciós bűncselekmény - szám szerint 1 353 - 1979-ben volt. A mélypontot 1990-ben 335 bűncselekménnyel mutatta a statisztika. Az utóbbi 10 év átlaga évi 756 bűncselekmény. A számok mögött kimutatható korrupciós összeg azonban csak töredéke a valósnak - mondta Kovács Attila. A becsült korrupciós pénz ugyan is évi 100 milliárd forintos nagyságrendű.

A korrumpálásra használt, illetve kapott pénz felderítését, majd megadóztatását ismertette Szikora János APEH elnök. Az adózatlan jövedelem feltárásával a korrumpálási összegek kerülnek elő, míg a vagyonosodási vizsgálatok a korrumpált személynél deríthetik ki, hogy mennyit kapott. Felhívta a figyelmet arra is az APEH elnöke, hogy a fiktív számlák felderítése során a cégek adóeltitkolását össze kell vetni a tulajdonosok, és vezető alkalmazottak személyi jövedelemadójával.