Átvállalja az állam az önkormányzatoktól a létszámleépítés költségeinek 75 százalékát, de személyenként legfeljebb négymillió forintot – derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent belügyminiszteri rendeletből. Erre a célra az idei költségvetési törvény 4,2 milliárd forintot irányoz elő, így ezer fő menesztését mindenképpen finanszírozza a büdzsé. Ha azonban fiatalabbakat bocsátanak el, akiknek alacsonyabb a fizetése, és ezért számukra kisebb végkielégítés jár, állami támogatással akár kétszer ennyi embert is kirúghatnak.

A támogatási kérelmek elbírálására a belügyminiszter bizottságot hoz létre, amelybe két tagot ő, míg az államháztartásáért, a foglalkoztatáspolitikáért, az oktatásért, a szociálpolitikáért és az egészségügyért felelős miniszterek egy-egy főt delegálhatnak. A támogatásra eséllyel az a helyhatóság pályázhat, amely egyebek mellett vállalja, hogy a megszüntetett álláshelyet öt éven belül nem állítja vissza.

Nincs ebben semmi újdonság, hiszen – ahogyan némi cinizmussal elnevezték – a települési önkormányzatok helyi szervezési intézkedéseihez kapcsolódó támogatást évek óta igényelhetik az önkormányzatok – mondta érdeklődésünkre Fehér József, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke.

Ezzel kapcsolatban azonban szerinte legalább két súlyos probléma vetődik fel. Az egyikre hosszú ideje nincs válasz – tette hozzá –, mert sem az állam, sem a helyhatóságok nem tudják, hogy az önkormányzatok feladatainak ellátásához tulajdonképpen hány emberre lenne szükség.

Az érdekvédő szerint van egy új keletű gond is: tarthatatlan és embertelen gyakorlat, hogy állami vagy önkormányzati feladatokat közszolgák helyett közmunkásokkal végeztetnek el. Vagyis: formálisan létszámcsökkentést hajtanak végre, miközben csak annyi történik, hogy egyes munkaköröket „kiszerveznek”.

A hatósági területen erre Fehér József szerint természetesen nincs lehetőség, de szinte minden más – például könyvviteli és más adminisztratív – tevékenységet elláthatnak közfoglalkoztatottak is. Szerinte az sem jelent gondot, hogy a főállásban foglalkoztatott közszolga menesztése után ugyanazon munkakört formálisan nem állíthatják vissza, mert csak elnevezés kérdése az egész.

Fehér ezzel kapcsolatban leszögezte: a közmunkások esetében egészen mások a foglakoztatási feltételek, hiszen ők jóval olcsóbb munkaerőnek számítanak, s a bérüket sem az önkormányzatoknak kell fedezniük, ráadásul őket bármikor el lehet bocsátani, és még végkielégítést sem kell fizetni nekik.

Az önkormányzatok néhány esztendeje nagyjából 450 ezer főt foglalkoztattak, az oktatási és egészségügyi intézmények államosítása után viszont már kevesebb mint kétszázezer köztisztviselőnek és közalkalmazottnak adnak munkát. A leépítésekre idén kilátásba helyezett összeg így az e szférában dolgozók legfeljebb egy százalékának elbocsátását fedezik.