A határozat szerint az indítványban feltett kérdések az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezésre irányuló hatáskörében nem válaszolhatók meg, eldöntésük a törvényhozó felelősségébe tartozik.

A kormány azért kérte az Alkotmánybíróság álláspontját, mert május végéig kell módosítani a legfőbb bírói testület által egyébként több ponton alkotmányellenesnek ítélt és ezért megsemmisített médiatörvényt. (Mint az ismert, az Ab tavaly december közepén alkotmányellenesnek ítélte a médiaszabályozás több olyan rendelkezését, amely az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók információforrásainak védelmével, az adatszolgáltatási kötelezettséggel, valamint a média- és hírközlési biztos intézményével függ össze.) Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az Európai Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság által a médiatörvénnyel kapcsolatosan megfogalmazott kritikák kapcsán mondta, hogy kérték az Ab értelmezését, és amint azt megkapják, az Országgyűlés elé terjesztik a törvénymódosítást. 

Az Alkotmánybíróság közleménye szerint a testület mindenekelőtt megállapította, hogy alaptörvény-értelmezési hatáskörének jelenlegi szabályozása összhangban van a korábbi alkotmány-értelmezési hatáskörében kidolgozott szempontokkal. Az Alkotmánybíróság ezt a hatáskörét megszorítóan értelmezte, mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is. 

Az Alkotmánybíróság kifejtette: az a kérdés, hogy az Alaptörvény véleményszabadságról szóló cikkéből eredően létre kell-e hozni szervet a sajtótermékek felügyeletére, nem dönthető el az Alaptörvény értelmezni kért szabálya alapján. A kérdés a tartalma szerint általános törvényhozási kötelezettség levezetésére irányul. A sajtótermékek felügyeletét ellátó külön szerv létrehozásáról való döntés és jogosítványainak a meghatározása a törvényhozó hatáskörébe tartozik. A konkrét jogszabályi megoldások alaptörvény-ellenességét azonban az Alkotmánybíróság vizsgálhatja. 

A határozat szerint az a kérdés, hogy a Média- és Hírközlési Biztos intézménye újraszabályozható-e, az Alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le. Ha a törvényhozó úgy dönt, hogy a jogintézményt fenntartja, annak Alaptörvénnyel való összhangja csak konkrét hatásköreinek ismeretében, a konkrét jogszabály vizsgálata alapján dönthető el – áll a testület közleményében.