Áder János azt mondta, hogy az 1848-49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése.

A köztársasági elnök Rátóton abban az emlékparkban mondta el beszédét, ahol a hagyomány szerint 1861-ben a haza bölcse, Deák Ferenc ültetett tizenhárom tölgyfát az Aradon kivégzett mártírok emlékére, és ahol az országban egyedülálló módon valamennyi aradi vértanú nevét külön díszsíremléken örökítették meg.

Áder János úgy fogalmazott: a kiegyezés során a magyarok lépésről lépésre visszahódítottak "mindent, amit Világoson, Aradon vagy Pest-Budán 1849-ben eltiportak. Életté és valósággá vált mindaz, ami 1849 októberében végképp elveszni látszott".

Az aradi tizenhármak mártírhalála, Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök és 1848 valamennyi hősének vértanúsága a kiegyezés utáni egyedülálló felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyeri el értelmét. Abban, hogy megértsük, nemcsak az a kérdés, igazunk van-e, hanem az is, hogy az igazságból mennyit vagyunk képesek elfogadtatni a bennünket körülvevő világgal - mondta az államfő.

Véleménye szerint 1848-49 és a Deák Ferenc által szorgalmazott kiegyezés azt is üzeni számunkra, hogy nem önfeladást jelent a gyászt életerővé, a csatavesztés tanulságait győzelemmé formálni.

"Épp ellenkezőleg. Ez a dolgunk, mert van, amikor halni kell a hazáért, és van, amikor élni és tenni kell érte" - mondta a köztársasági elnök.

 Deák Ferenc is így tett, amikor tölgyfákat ültetve tisztelgett a vértanúk emléke előtt, és tette, amit kellett, hogy győzelemre vigye mindazt, amiért a szabadságharc hősei életüket áldozták - fűzte hozzá.

A megemlékezés résztvevői a Szózat eléneklése után a rátóti Széll-kastély kertjébe vonultak, ahol Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumának elnöke az egykori miniszterelnök munkásságát méltatta.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára köszöntőjében arról szólt, hogy a jelenlegi kormányzat Széll Kálmán munkásságának folytatója, hiszen amikor az államháztartás rendbetételén dolgozik, az ő nyomdokaiban jár.

Balog: ma is fontos a polgári összefogás

A polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején - mondta az emberierőforrás-miniszter szombaton, az aradi vértanúk napján Budapesten.

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen beszédében Balog Zoltán az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost méltatta, aki - mint mondta - őszintén hitt egy szebb jövőben, hitte a független magyar nemzet egységének megvalósulását, és a tőle megszokott felelősséggel a megfontolt, ésszerű politikát választotta a nemzeti érdekek érvényesítésében. 

Batthyány Lajos vallotta, hogy a nemzeti nagyság a józan politika és az egység gyümölcse, talpköve pedig az alkotmány - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az első felelős magyar kormány miniszterelnöke olyan államférfi volt, aki élete utolsó pillanatáig vallotta saját értékeit, nem hagyta, hogy eltérítsék meggyőződésétől.

Balog Zoltán kiemelte: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emléke nem halványult el, ennek oka elsősorban a tetteikben, áldozatvállalásukban és tenni akarásukban rejlik.

Megemlékezésében idézte Batthyány Lajos korabeli szavait, miszerint egyedül a tettek alapján lesz megítélhető, hogy "hazánk feltétlen híve voltam". Balog Zoltán szerint "világos beszéd ez, mely hozzánk szól egy olyan korban, amikor látszólag csak a látszat számít. Ami látszik. Ami kommunikáció, ami prezentáció, ami celebritás, ami mega-, ami szupereffektus"; az egykori miniszterelnök pedig azt mondja, "semmi más, csak tetteim". 

Üzenet ez a mindenkori elitnek és a "percemberkéknek", hogy persze fontos, ami látszik, amit kommunikálunk, de végső soron nem számít semmi más, csak tetteink - hangsúlyozta a tárcavezető, kijelentve: Batthyány Lajos olyan érdeket és értékeket képviselt, amelyek meghatározták a polgári Magyarország kibontakozását. 

"A haza sorsát mindennél előbbre tartotta, igazi arisztokrata volt, a szó eredeti, igazi értelmében" - mutatott rá.

Az ünnepség végén Balog Zoltán a kabinet nevében koszorút helyezett el a Batthyány-mauzóleumnál, őt követte Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, majd mások mellett a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Honvédelmi Minisztérium, a diplomáciai testület és a főváros.