Az abortusz is szerepel majd az új Alkotmányban?
Egyebek mellett az abortusz újraszabályozása, a halál előtti és utáni emberi jogok kinyilvánítása, a fogyatékosokkal kapcsolatos kötelezettségek rögzítése, a testi és lelki egészséghez való alapjogok csorbítatlansága is szerepel abban a tíz pontos ajánlásban, amely a kormány tanácsadó testülete, a Nemzeti Egészségügyi Tanácsa (NET) készített az új Alkotmányhoz.
A testület alelnöke dr. Gara Imre a Népszabadságnak azt mondta: az 1949-ben készült alaptörvény egészségügyet érintő passzusai pontosításra, frissítésre szorulnak, mert az azóta eltelt időben nagyon sok olyan változás zajlott le a társadalomban, az orvostudományban, az etikában, amelyet követnie kell az új alaptörvénynek is.
Mint mondta: többek közt máig nem rendezett megnyugtató módon az abortusz szabályozása, mert nem sikerült feloldani az anya önrendelkezési és a magzat élethez való joga közti ellentmondást. Lelkiismereti okokból sok orvos sem akar közreműködni ilyen beavatkozásban, éppen ezért szükséges, hogy a lehető legmagasabb szintű jogszabály biztosítsa az orvosok lelkiismereti szabadságát a gyógyításban.
Ha például az a meggyőződése, hogy a magzati élet a fogantatástól indul, akkor a gyógyító megtagadhassa a művi terhesség megszakításban való részvételét. Az orvostudomány fejlődéséből következő új eljárások (művi meddővé tétel, szervkivétel, génsebészet, klónozás, őssejt-terápia) mind-mind olyan kérdés, amely naponta állítja próbatétel elé a gyakorló gyógyítókat.
Az alelnök szerint legalább ennyire fontos a betegjogokkal kapcsolatos új alapelvek, iránymutatás rögzítése is. Gara Imre hangsúlyozta: miközben nem lehet vita tárgya a beteg autonómiájának tisztelete, aközben napi probléma, hogy a fiskális és egyéb okokból meddig lehet elmenni a kompromisszumokkal az egészségügyi ellátásban. Hozzátette: mind inkább nélkülözhetetlen annak deklarálása is, hogy a testi-lelki egészséghez fűződő alapjogok védelme nem mérséklődhet.
Sőt, a gyermekjogok egészségügyi vetületét sem hangsúlyozza kellően a jelenlegi alaptörvény, ezért egyértelmű állásfoglalásra van szükség, ha nem kielégítő a szülői gondoskodás, vagy arra az esetre, ha az apa vagy anya azzal veszélyezteti a gyermeke testi-lelki egészségét, hogy elutasítja a kötelezően előírt védőoltások beadását. A gyermekeket egyértelmű alkotmányos védelemnek kell megilletnie.
Gara Imre szerint hasonlóan megerősítést igényel a méltó elmúláshoz való jog. A haldoklás alatti és azt követően a testet megillető tisztelet deklarálása. Ugyan az Alkotmány 54. paragrafusának egyik bekezdése említi az "emberi méltóság"-hoz való jogot, de a szövegkörnyezete alapján ez leginkább a halálbüntetésre értendő.