Az AB szerint nem elegendő rendeleti szinten szabályozni a választókerületek területét, mivel azoknak meghatározó befolyásuk van az egyéni jelöltekre leadható szavazatok súlyára, az pedig kihat a választójogra. Emiatt az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia a kérdést.

Az AB nemcsak a végrehajtási rendelet alkotmányellenességét állapította meg, hanem alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette a minisztertanácsi rendelet mellett az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989-es törvény és az 1997-es választási eljárási törvény rendelkezéseit, amelyekben a jogalkotó felhatalmazza a minisztertanácsot illetve a kormányt, hogy az országgyűlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa. Az AB szerint jogellenes, hogy ezek a rendelkezések az alkotmányban foglalt alapvető jog tartalmának rendeleti szintű szabályozására adnak felhatalmazást.

A közlemény szerint az Alkotmánybíróság két utólagos normakontrollra vonatkozó indítvány és egy alkotmányjogi panasz nyomán vizsgálta a kérdést. Mindhárom beadvány a jogalkotási felhatalmazás és az ez alapján kibocsátott 2/1990. MT rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult. Az indítványozók kifogásolták, hogy a két törvény úgy ad felhatalmazást az országgyűlési egyéni választókerületek területének rendeleti szintű megállapítására, hogy annak keretei nincsenek törvényi szinten rögzítve, ennek hiányában pedig lehetőség nyílik a felhatalmazás kereteinek túllépésére.

Az alkotmánybírák megalapozottnak találták az indítványokat.

A határozatban az AB felidézi: a testület több mint öt éve, 2005 júniusában hozott határozata szerint az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá, hogy az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.

(Az AB tehát azt mondta ki 2005-ben, hogy az egyes választókerületek lélekszáma között nagy - olykor másfélszeres - különbség van, ez pedig sérti az egyenlő választójog elvét, ráadásul a területi választókerületekben megválasztható képviselők száma nem áll arányban a választókerületek választóinak számával.)

Az AB akkor megállapította az Országgyűlés mulasztását, amiért nem teremtette meg az egyenlő választójog érvényesülésének feltételeit, és kötelezte, hogy kétharmados törvénnyel alkossa meg az új jogszabályt, amely többek között meghatározza, milyen szempontok irányadóak a választókerületek területének megállapításánál és módosításánál, és ami rögzíti a választókerületek nagysága közötti megengedett eltérést.

Az AB hétfői határozatában megállapította, hogy ezek a garanciális jellegű kétharmados szabályok jelenleg is hiányoznak.

A testület úgy foglalt állást, hogy a konkrét egyéni választókerületi határok rögzítéséhez nem elegendő a rendeleti szint, mivel azok az alkotmányban foglalt alapvető jog tartalmára vonatkoznak. A testület szerint ezért a választókerületek beosztását egyszerű többséggel elfogadott törvényben kell szabályozni, tekintettel azonban arra, hogy az országos egyéni választókerületek területi lehatárolását tartalmazó törvény megalkotása az Országgyűlésben hosszabb időt vehet igénybe, az AB a végrehajtási rendeletet 2011. december 31-i hatállyal semmisítette meg.