Az utcán szállt le a veszprémi mentőhelikopter, de ez nem is olyan rendkívüli
Bonyolult hatósági procedúra lassítja az új kórházi helikopter-leszállóhelyek üzembe helyezését. Veszprémben még mindig nem működik a tavaly átadott kórházi „reptér".
A veszprémi kórház közelében, egy belvárosi utcában landolt a hétvégén egy mentőhelikopter, hogy a zalaegerszegi szívsebészetre szállíthasson egy sürgős beavatkozásra váró beteget. Noha a manőver hibátlanul sikerült, az eset nagy visszhangot váltott ki. A veszprémi ellenzék például arra kíváncsi: Miért az utcán szállt le a gép, ha egyszer ott a kórház területén egy vadonatúj leszállópálya? Katanics Sándor, a DK önkormányzati képviselője egyenesen úgy fogalmazott: emberéleteket veszélyeztet Veszprémben az, hogy a megyei Csolnoky Ferenc Kórház onkológiai centrumának tetejére megépített és tavaly decemberben átadott helikopter-leszállóhely a mai napig nem fogad gépeket, nem szolgálja a sürgősségi betegellátást. A képviselő azt is elmondta: a mentőhelikopterek általában a város széli kézilabda-aréna mögött, ideiglenes leszállóhelyen landolnak, és onnan közúton, mentőautóval viszik és hozzák a súlyos betegeket.
|
A Heim Pál Gyermekkórháznál a gyorsabb ellátás érdekében többször használják az utcai landolást
Veres Viktor / Népszabadság |
– Azért az utcán szállt le a helikopter, mert az új tetőleszálló még nem rendelkezik a megfelelő engedélyekkel – tájékoztatta az esetről a Népszabadságot Radnai Márton, a hét helikopterrel évi 2500 feladatot abszolváló Magyar Légimentő Nonprofit Kft. megbízott orvos igazgatója, aki szerint az adott körülmények között az volt a legjobb megoldás, hogy a kórház közelében, a lezárt kereszteződésben szállt le a gép. – Ezzel a leszállóhely-választással még gyorsabbá is vált a beteg szállítása. Az ideiglenes leszállóhely ugyanis a város keleti szélén van, távol a kórháztól. A légimentésben nagy tapasztalattal rendelkező, kiváló képességű és megfontolt pilóták repülnek, nap mint nap szállnak le hasonló körülmények között. Tehát leszállás szempontjából semmi rendkívüli nem történt Veszprémben.
A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház érdeklődésünkre nem adott tájékoztatást arról, hogy miért nincs még engedélye a már több mint fél éve átadott leszállóhelynek. A kórház szabadságon lévő főigazgatója, Dávid Gyula a Veszprémi Naplónak annyit mondott, hogy a szükséges eljárásokat már elindították, ezek lezárulta után, néhány hónapon belül sor kerülhet a leszállóhely üzemszerű használatbavételére. A hiányzó engedélyekről megkérdeztük a Légügyi Hivatalt is, amely azt közölte: „a kórháznak az V. osztályú helikopter-repülőtérre vonatkozó használatbavételi engedélyt, majd ezt követően üzembentartási engedélyt kell kérelmeznie a Légügyi Hivataltól. A helikopter-leszálló ezután használható jogszerűen. A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház ilyen tartalmú kérelmeket ez idáig nem terjesztett be a Légügyi Hivatalhoz."
Noha a kórház hivatalosan még nem kérte meg az engedélyt, ez – forrásaink szerint – nem azt jelenti, hogy nem is foglalkoznak az üggyel. A kórház korábbi, tavasszal távozott főigazgatója, Rácz Jenő lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: az onkológiai tömb már több mint fél éve megkapta a használatbavételi engedélyt, és az annak tetején lévő leszállópálya kialakítása sem vet fel műszaki gondokat, ám az engedélykéréshez komoly biztonsági feltételeket kell teljesíteni, s ezekre a feladatokra ki kell képezni a szakembereket. A volt főigazgató úgy véli, hogy ez a folyamat elindult, csak épp az engedélyezési eljárás nagyon időigényes.
Szavait alátámasztják a győri kórház korábbi tapasztalatai is: ott a főépület tetején kialakított leszállópálya hosszú hónapokon át nem fogadhatott hivatalosan helikoptereket. Mivel 2010 óta szigorúbb előírások érvényesek a kórházi helikopter-leszállóhelyekre – úgynevezett ötödosztályú reptéri besorolás szükséges az engedélyezéshez – fel kellett szerelni többek között az üzemanyag oltására alkalmas habgenerátort, fűthetővé kellett tenni a burkolatot, s olyan éjszakai világítást kellett kialakítani, melyet a pilótafülkéből is szabályozni lehet. A fejlesztés és a bonyolult engedélyeztetés hónapokig tartott, s ez idő alatt – hivatalosan legalábbis – nem fogadhattak gépeket a leszállópályán. Oláh Attila, a győri Petz Aladár Kórház orvos igazgatója ugyanakkor elmondta: a leszállópálya a hivatalos engedélyek nélkül is fogadott helikoptert. A pilótának ugyanis joga van arra, hogy életmentés során megválassza a legbiztonságosabb leszállóhelyet. A konkrét esetben az épület melletti, kijelölt landolóhelynél biztonságosabbnak tartotta az épület tetején akkor már csak az engedélyezésre váró repteret, ezért oda tette le a gépet. Az esetnek nem lett következménye.
Több a kórház, mint a leszállóhely
„Az ország 147 kórháza közül 35 helyszínen van olyan leszállópálya, ahonnan hordágytolásnyi távolságra van a megfelelő ellátást biztosító részleg” – nyolc évvel ezelőtt mondta ezt a Népszabadságnak a Légimentő Kht. akkori vezetője. Mára ennél jobb a helyzet, hiszen 2008 óta több kórházban is átadtak, korszerűsítettek leszállóhelyeket – pontos adatokról azonban nem adott tájékoztatást a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. A megbízott orvos igazgató Radnai Márton csak annyit közölt: „Többnyire olyan kórházakba szállítunk, ahol van helikopter-leszállóhely.” Kérdésünkre megjegyezte: a leszállópályák többsége megfelelően karbantartott, s az év minden napján, időjárástól függetlenül használható. Az utóbbi években többek között Pécsen épült új leszállópálya. A Pécsi Tudományegyetem klinikai központjának 13 milliárd forintba kerülő felújítása tavaly fejeződött be, s a munkák részeként építettek az épülettömb tetején egy korszerű leszállópályát is. Miskolcon eleve úgy alakították ki az új egészségügyi tömböket az úgynevezett „Csillagpontban”, hogy korszerű helikopterbázist is létrehoztak az egyik épületszárny tetején. A pályát leesésgátló hálóval körbevették, a központi műtőhöz és a sürgősségi osztályhoz vezető lift beszállószintjére csúszásmentesített, fűtött vasbeton rámpán lehet eljutni. A Csillagpontot 2014 tavaszán adták át, s noha ezzel egy időben a heliport is elkészült, azt csak hónapokkal később helyezték üzembe. Ezt Csiba Gábor főigazgató akkoriban a szigorúbb előírásokkal, engedélyeztetéssel magyarázta. Egerben viszont mind a mai napig nincs megfelelő leszállópálya. Pedig már korábban felvetődött, hogy a többmilliárdos beruházással mostanság felújított Markhot Ferenc kórház egyik épületének tetején kialakítsanak pályát – tudtuk meg Szegedi Erzsébettől, a kórház sajtóreferensétől. Hozzátette: jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányt készítik elő. (Munkatársainktól)
