A munkaügyi perben nagy szerepük lett a dátumoknak. Hoffmann munkaviszonyát 2015. július 24-én indoklás nélkül fölmondták. Felperesként a bíróságon végig azzal érvelt: legfőképpen a cég felügyelőbizottságából (fb) akarták mindenáron eltávolítani, ahol a legbelsőbb adatokhoz is hozzájutott a törvény erejénél fogva. Fb-tagi minőségében tette a büntetőfeljelentést is. A munkavállalókat képviselő fb-tagot az üzemi tanács (üt) jelöli. Az üzemi tanácsi választás eredményét március 31-én hozták nyilvánosságra. A cégvezetésnek addig semmi baja nem volt a testület névsorával, míg május 18-án újra Hoffmann Antalt nem jelölte első helyen az fb-be.
Ezek után azonban egy kisebb létszámú, a választáson vesztes szakszervezet megtámadta a választás eredményét, a cégvezetés pedig erre hivatkozva semmisnek tekintette Hoffmann Antal fb-tagi jelölését. Az üt-választás ügye is a bíróságra került: első fokon ugyancsak Juhász Gábor tanácsa ítélkezett benne, és akkor is Hoffmann ellen ítélt. Másodfokon, jogerősen azonban Hoffmannék megnyerték azt a pert. Mint a keddi tárgyaláson elhangzott, annak a Hoffmannék javára megváltoztatott és úgy jogerőssé vált ítéletnek nincs befolyásoló hatása a mostani perre.
Nem is volt. Juhász Gábor bíró
szinte szó szerint átvette az ítélet indoklásában a Dakk Zrt. jogi képviselőjének érvelését.
Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy olyan időpontban kértek szakszervezeti állásfoglalást, hogy ellenzik Hoffmann Antal munkaviszonyának megszüntetését, vagyis megerősítik a szakszervezeti védelmét, amikor tisztában voltak vele, hogy Hoffmann a szabadságát tölti Erdélyben. Nem egy, hanem három helyre is elküldték a tértivevényes levelet, holott a törvény szerint csak a szervezet székhelyére, a hivatalos képviselőjének kézbesítve lehet joghatályos módon kézbesíteni. Ezen a bíró azzal az indoklással lépett túl, hogy a Dakk Zrt. vezetői bizonyára feltételezték, érdekellentét van a szakszervezet különböző tisztségviselői között.
|
Fekete Antal már a cég vezetője volt, amikor a vélelmezett visszaélések történtek
Imre György / Népszabadság |
A legkülönösebb momentum az volt, amikor dr. Bródy János, a Dakk Zrt. jogi képviselője átadott a bírónak egy fénymásolt dokumentumot, amelyen július 17-i dátummal Hoffmann Antal aláírása szerepelt mint a tértivevényes levél átvevőjéé. Bródy azt kérte: tárja Hoffmann elé az iratot a bíróság, és kérdezze meg: az ő aláírása szerepel-e rajta.
A bíró meg is jegyezte, ennek bizonyára az a célja, hogy megkérdőjelezze Hoffmann Antal szavahihetőségét.
Hoffmann Antal azt mondta: az aláírás az övé, de neki számos tanúja van arra, hogy aznap a székelyföldi Parajdon sörözött a barátaival. Hoffmann jogi képviselője megkérdezte: hol van a fénymásolat eredetije? Ekkor észbe kapott a Dakk Zrt. ügyvédje, és bár mind a felperes és jogi képviselője, mind a bíró azt hitte, csatolták a periratokhoz a papírt, az ügyvéd visszakérte, és a bíróság vissza is adta neki.
Hoffmann Antal az ítélet előtt néhány megjegyzést tett. Elmondta,
őt csak az érdekli, de azért a végsőkig elmegy, hogy bebizonyítsa, Magyarországon senkinek sem lehet jogszerűtlenül megszüntetni a munkaviszonyát.
Egy olyan cégnél, ahol az első számú szakszervezeti vezetőt jogi manipulációkkal fel lehet állítani, ott senki sincs biztonságban. Szerinte éppen ez, a félelemkeltés a cégvezetés célja. Ennek a pernek az a tétje, hogy lehet-e ma bízni a szakszervezetben és a magyar igazságszolgáltatásban.
