galéria megtekintése

Az ügyvéd észbe kapott, és kivette a bíró kezéből a hamis papírt

6 komment


Tanács István

A DAKK Zrt. kirúgott szakszervezeti vezetője a bíróság szerint nem tudta bizonyítani, hogy a cégvezetés megtorlásként szüntette meg a munkaviszonyát, mert hűtlen kezelés miatt feljelentést tett a vállalatnál általa tapasztalt több száz milliós túlköltés miatt. Feltűnt egy hamis dokumentum, amelyet a bíróság először csatolt a periratokhoz, majd gálánsan visszaadta a cég ügyvédjének.

Elutasította a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy helyreállítsa a munkaviszonyát Hoffmann Antalnak, a Dél-alföldi Közlekedési Szakszervezet titkárának, akit vitatható körülmények között távolítottak el a vállalat alkalmazásából. Juhász Gábor, a bíróság elnöke az elsőfokú, nem jogerős ítélet indoklásában elmondta:

nem kétséges, hogy el akarták őt távolítani, az sem, hogy visszafogadni sem akarták. Ennek ellenére a bíró szerint nem volt megállapítható, hogy a szakszervezeti vezető munkaviszonyát megtorlásként szüntették meg.

Hoffmann Antal korábban dokumentumokkal alátámasztott feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával. Az ügyben nyomozás is indult, elfogultság miatt nem Békés megyében, hanem a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályán. A szakszervezeti vezető már a feljelentésben előrevetítette, hogy Fekete Antal, aki a Fidesz által kinevezett vezérigazgatóként már a cég vezetője volt, amikor a vélelmezett visszaélések történtek, „elindított egy kirúgási eljárást vele szemben".

 

A munkaügyi perben nagy szerepük lett a dátumoknak. Hoffmann munkaviszonyát 2015. július 24-én indoklás nélkül fölmondták. Felperesként a bíróságon végig azzal érvelt: legfőképpen a cég felügyelőbizottságából (fb) akarták mindenáron eltávolítani, ahol a legbelsőbb adatokhoz is hozzájutott a törvény erejénél fogva. Fb-tagi minőségében tette a büntetőfeljelentést is. A munkavállalókat képviselő fb-tagot az üzemi tanács (üt) jelöli. Az üzemi tanácsi választás eredményét március 31-én hozták nyilvánosságra. A cégvezetésnek addig semmi baja nem volt a testület névsorával, míg május 18-án újra Hoffmann Antalt nem jelölte első helyen az fb-be.

Ezek után azonban egy kisebb létszámú, a választáson vesztes szakszervezet megtámadta a választás eredményét, a cégvezetés pedig erre hivatkozva semmisnek tekintette Hoffmann Antal fb-tagi jelölését. Az üt-választás ügye is a bíróságra került: első fokon ugyancsak Juhász Gábor tanácsa ítélkezett benne, és akkor is Hoffmann ellen ítélt. Másodfokon, jogerősen azonban Hoffmannék megnyerték azt a pert. Mint a keddi tárgyaláson elhangzott, annak a Hoffmannék javára megváltoztatott és úgy jogerőssé vált ítéletnek nincs befolyásoló hatása a mostani perre.

Nem is volt. Juhász Gábor bíró

szinte szó szerint átvette az ítélet indoklásában a Dakk Zrt. jogi képviselőjének érvelését.

Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy olyan időpontban kértek szakszervezeti állásfoglalást, hogy ellenzik Hoffmann Antal munkaviszonyának megszüntetését, vagyis megerősítik a szakszervezeti védelmét, amikor tisztában voltak vele, hogy Hoffmann a szabadságát tölti Erdélyben. Nem egy, hanem három helyre is elküldték a tértivevényes levelet, holott a törvény szerint csak a szervezet székhelyére, a hivatalos képviselőjének kézbesítve lehet joghatályos módon kézbesíteni. Ezen a bíró azzal az indoklással lépett túl, hogy a Dakk Zrt. vezetői bizonyára feltételezték, érdekellentét van a szakszervezet különböző tisztségviselői között.

Fekete Antal már a cég vezetője volt, amikor a vélelmezett visszaélések történtek
Fekete Antal már a cég vezetője volt, amikor a vélelmezett visszaélések történtek
Imre György / Népszabadság

A legkülönösebb momentum az volt, amikor dr. Bródy János, a Dakk Zrt. jogi képviselője átadott a bírónak egy fénymásolt dokumentumot, amelyen július 17-i dátummal Hoffmann Antal aláírása szerepelt mint a tértivevényes levél átvevőjéé. Bródy azt kérte: tárja Hoffmann elé az iratot a bíróság, és kérdezze meg: az ő aláírása szerepel-e rajta.

A bíró meg is jegyezte, ennek bizonyára az a célja, hogy megkérdőjelezze Hoffmann Antal szavahihetőségét.

Hoffmann Antal azt mondta: az aláírás az övé, de neki számos tanúja van arra, hogy aznap a székelyföldi Parajdon sörözött a barátaival. Hoffmann jogi képviselője megkérdezte: hol van a fénymásolat eredetije? Ekkor észbe kapott a Dakk Zrt. ügyvédje, és bár mind a felperes és jogi képviselője, mind a bíró azt hitte, csatolták a periratokhoz a papírt, az ügyvéd visszakérte, és a bíróság vissza is adta neki.

Hoffmann Antal az ítélet előtt néhány megjegyzést tett. Elmondta,

őt csak az érdekli, de azért a végsőkig elmegy, hogy bebizonyítsa, Magyarországon senkinek sem lehet jogszerűtlenül megszüntetni a munkaviszonyát.

Egy olyan cégnél, ahol az első számú szakszervezeti vezetőt jogi manipulációkkal fel lehet állítani, ott senki sincs biztonságban. Szerinte éppen ez, a félelemkeltés a cégvezetés célja. Ennek a pernek az a tétje, hogy lehet-e ma bízni a szakszervezetben és a magyar igazságszolgáltatásban.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.