Ügyvédek sora mondja, hogy amit a legfőbb ügyész állít, az egyszerűen nem igaz M. Schmidt János / Népszabadság

Az ügyvéd szerint ezzel a kijelentéssel az egyik lehetséges baj, hogy nem igaz. Vagyis: esetek sora bizonyítja, hogy valakit előbb tanúként, majd gyanúsítottként hallgatnak ki egy ügyben. Ha az érintett emiatt kifogást emel, közlik vele, hogy ez a nyomozási taktika része.

Bősze állítja, a másik lehetséges baj az lehet, hogy Polt mégis igazat mondott, vagyis Tarsoly tanúkénti kihallgatásának valóban az volt az akadálya, hogy azzal sértették volna az emberi jogokat. Ebben az esetben viszont – hangsúlyozza –, Magyarországon a nyomozó hatóságok minden emberi jognak ellentmondó gyakorlatot folytatnak. Az ügyvéd azt kéri Polttól, döntse el, hogy a két lehetséges rossz közül melyiket választja. A legfőbb ügyész, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara válaszának ismeretében Bősze szerint újabb kérdést lehet majd feltenni a parlamentben: Tarsoly kihallgatásának elmulasztása, vagy a tömeges jogsértés okán kell-e „felhorkannunk, s legyen jogunk a jelentős érdeksérelem orvoslását kérni".

Polt egy hete jelentette ki a parlamentben, hogy „aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként". Azóta folyik a szakmai vita erről, és ügyvédek sora mondja, hogy amit a legfőbb ügyész állít, az egyszerűen nem igaz. A büntetőeljárási törvény gyakorló jogászok szerint ezt nem tiltja, bizonyos esetekben pedig egyenesen elkerülhetetlen, hogy egy tanúból később gyanúsított váljék, például egy ismeretlen tettes által elkövetett emberölés esetén sokszor ki kell hallgatni az összes szóba jöhető tanút, beleértve a hozzátartozókat, barátokat, ismerősöket, és az esetek egy részében szinte biztosan közülük kerül ki az elkövető – hallottunk egy konkrét példát. Szakértők szerint ugyanez lehet egy bonyolult gazdasági bűncselekmény miatt folytatott nyomozás során is: aki bármit tudhat az ügyről, azt idézni szokták.

A tanú a vallomást kétségkívül csak kivételes esetben tagadhatja meg, s igazmondási kötelezettség is terheli, ám a fair eljárás része, hogy jogi képviselő segítségét veheti igénybe, s ki kell oktatni arról, hogy hallgathat, ha magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. Ez forrásaink szerint elegendő biztosítékot nyújt arra, hogy senki ellen nem fordíthatják a saját vallomását. Az már viszont erősen vitatható – állítják –, ha úgy idéznek valakit tanúként, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján előre tudni lehet: az illető néhány órán belül biztosan gyanúsított lesz.