A jelenlegi eredmények szerint valószínűsíthető, hogy április 6-án ismét kétharmados győzelmet aratott a Fidesz–KDNP szövetség, de az arány véglegesen csak napok múlva dől el.
Azt is tudom, milyen kérdésekben kell nyilvános vitát folytatnunk. És az éles vita lesz
"Nem erre számítok. Leginkább azért, mert ismerem a saját terveinket. És tudom, hogy az unióban hogyan gondolkodnak arról, amit mi kívánatosnak tartunk Magyarország számára" - ezt Orbán Viktor mondta még a hétvégén a Hír Tv-ben arra, viharok várhatók most is a brüsszeli eurobürokratákkal, ha a Fidesz nyer, de ha meggyőző fölénnyel nyer, sokan azt várják, lecsendesedik, megnyugszik az unióhoz való viszonyunk.
Orbán Viktor tehát nem értett egyet ezzel, és annak kapcsán, hogy miért van szükség most is kétharmadra, azt magyarázta: az unióban el fogják fogadni végül a harmadik Orbán-kormány által meghozott intézkedéseket, "de azok nem a szívük szerint valók lesznek". Mert ez nem egy nemzetek felett álló Európát építő gazdaságpolitika lesz, ez egy olyan gazdaságpolitika lesz, amilyen az elmúlt négy évben is volt, ami a magyaroknak jó, a magyarok érdekeit követi, annak szellemében is fogant – tette hozzá Orbán Viktor, aki egyáltalán nem számít arra, hogy könnyebb lesz.
– Sőt, pontosan tudom a menetrendet is, az első két-három hónapot illetően, azt is tudom, milyen kérdésekben kell nyilvános vitát folytatnunk. És az éles vita lesz. A következő fél évben meg kell védenünk a rezsicsökkentést, a következő félév legélesebb európai uniós vitája lehet, hogyan szabályozzuk az energiapiacot évtizedekre, és itt van a földkérdés, már látom azt a három-négy pontot, ahol a földtörvényt meg fogják támadni. És kicsi ügy, de fontos ügy a pálinkafőzés, ezen a téren is "fenik a késeket", és elég hamar össze kell mérni az erőinket. Tehát lesz bőségesen témája az Európai Unió és a Magyarország közötti vitának – mondta még szombaton Orbán Viktor. Mindezzel megerősítette azt is, hogy minden valószínűség szerint folytatni akarja szabadságharcos gazdaságpolitikáját.
Simon Gábor romjain
A mostani állás alapján a kormánypártok 133, 96 egyéni és 37 listás mandátumot szereztek az Országgyűlésben, de rendkívül szoros az előzetes eredmény Budapest 15-ös választókerületében például: Simon Gábor volt körzetében 22 szavazatkülönbség Kucsák László (Fidesz-KDNP) és Kunhalmi Ágnes (Kormányváltók) között, illetve az egyik miskolci körzetben.
A külképviseleti szavazás, illetve az átjelentkezők szavazatait legkorábban április 12-én összesítik. Akkor lesz végleges: hivatalosan is megszerezte-e másodszorra Orbán Viktor a kétharmados parlamenti többséget.
Munkatársunknak ismert jobboldaliak és fideszesek a parlamenti kétharmad kapcsán azt mondták: szerintük meglesz a 133 mandátum, de nem biztos, hogy hivatalosan, "de jure" is kardinális kérdés a kétharmad, "131 fideszes-kereszténydemokrata képviselővel is elértük a kritikus tömeget" – tették hozzá.
Felvetésünkre, miszerint így a parlamentben alkalmi szövetségeket kell kötni adott esetben jobbikos képviselőkkel a szavazatuk megnyeréséhez, azt a választ kaptuk: egyrészt nem kell már sok ponton módosítani az alkotmányt, a kétharmados törvények esetén is csak "csiszolásokra" lesz szükség. Ehhez pedig nem biztos, hogy a megszavazásra kell bírni ellenzéki képviselőket, "elég, ha egy vagy két honatya a másik oldalról távol marad a voksolástól, hiszen az ilyen szavazásokon a jelen lévők kétharmadának a szavazata kell".
Ami pedig a fideszes vagy KDNP-s képviselők zsarolási potenciálját illeti, bennfentes forrásunk úgy reagált: "Ez egy sokszorosan letisztított frakció lesz. Minden egyes képviselő az orbáni szűrőn ment át, mind a Fidesz, mint a KDNP részéről. Így nem valószínű, hogy bárki zsarolná majd a miniszterelnököt voksáért cserébe".
Az EP-választásokig harcos retorikával próbálja Orbán maximalizálni a Fidesz támogatóit, mert a május végi voksoláson a Jobbikkal folytatott küzdelemre számít.
