Mely polgárai után kell kémkednie? Kik kerülnének a titkosszolgálatok célkeresztjébe? Mivel teheti magát egy magyar állampolgár gyanússá saját országa számára a terrorizmus elleni harcban? Vannak adatai a vezető kutatónak arra vonatkozóan, hogy közvetlenül vagy közvetetten hány magyar vesz részt terrorszervezetek tevékenységében?
Csak néhány kérdés, amelyek a nyilvánvalóan néphergelő interjú után felvetődtek bennünk. Hiszen Kiss szavai azokat az időket idézték, amikor az imperializmus kiszolgálóit és a rendszer ellenségeit figyeltette meg a hatalom, persze csak az ország (és a szocializmus) védelme érdekében. Interjút kértünk hát Kiss Álmos Pétertől, mondja el mit ért az állampolgárok elleni kémkedésen, milyen szempontok szerint választanák ki a megfigyelendőket és így tovább.
Interjúkérelmünket elküldtük a Honvédelmi Minisztériumnak, ahonnan válasz gyanánt a következőket írták:
„A bevándorlás kezdete óta a terrorveszély valóban jelentősen nőtt és több mint 300 ember halt meg terrortámadásokban Európában, a magyar kormány kezdeményezésére a parlament már elfogadta a terrorizmus elleni akciótervet, az abban foglalt törvénymódosítások és intézkedések irányadók".
|
| Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság |
Világos beszéd. Kiss interjúja a kormányzati propaganda részeként értékelendő. Kérdésekre a szakértő nem válaszol. Vagy legalábbis nem engedik neki. Ezzel persze még nincs vége az ügynek.
Kiss Álmos Péter kijelentései más aktuális témák mellett – ha csak a kormánypárti képviselők meg nem akadályozzák a napirendre tűzésüket – minden bizonnyal szóba kerülnek majd a Nemeztbiztonsági bizottság keddi ülésén, ahol zárt ajtók mögött hallgatják majd meg Takács Tibort, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) kijelölt vezetőjét.
Mert Kiss kijelentése nem előzmény nélküli. Érdemes felidézni, hogy az alaptörvény legutóbbi módosítását és vagy harminc törvénymódosítási javaslatot a Honvédelmi Minisztérium jegyezte. Az akkoriban HM-es törvénycsomagként emlegetett (és már a törvényelőkészítő egyeztetések során elbukott) előterjesztés számos korlátozás bevezetésére hatalmazta volna fel a terrorveszélyhelyzet kihirdetésével egyidejűleg a kormányt.
Korlátozhatták volna bizonyos termékek kereskedelmét az állami készletezés érdekében. Előírhatták volna a levelek, a csomagok és az internet fokozott ellenőrzését. Meghatározott időre megszüntethette volna a kormány a tévék, a rádiók és az újságok szerkesztőségeinek működését.
A magyar állampolgárok szabadságjogainak korlátozása tehát eddig is szerepelt a HM rövid távú tervei között. De vajon miért lebegtette meg újra egy szakértő ennek a lehetőségét a köztévében, és miért pont Szent István ünnepének reggelén?
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő több ellenzéki politikushoz hasonlóan úgy véli, azzal, hogy a kormány alkalmazásában álló szakértő egy interjúban felveti annak a lehetőségét, hogy a terrorizmus elleni harchoz újabb jogok és eszközök megszavazására lehet szükség, azt üzeni a társadalom erre fogékony részének, hogy a kormány gondoskodik róluk, mindent megtesz a védelmük érdekében. Erős, tudja mit kell tennie a kialakult helyzetben és azt meg is teszi.
Persze ez üzenet egyben némi fenyegetést is magában hordoz azokkal szemben, akik kritizálni merik a hatalom döntéseit. Figyelmezteti őket, hogy a nagy testvér bármikor megfigyelhet bárkit.
Valójában Tarjányi szerint a kormány még a már rendelkezésére álló eszközöket sem merítette ki a terrorizmus elleni harcban. Két hónappal az után, hogy a szakbizottság ülésén lesöpörték a rendőrség létszámának növelését szorgalmazó ellenzéki javaslatot, háromezer új rendőr gyors ütemű kiképzéséről dönt a kormány. – És még sorolhatnám – mondta a szakértő
Bejelentik, folytatja Tarjányi, hogy kerítéssel lezárták az ország déli határát, ott se be, se ki, senkit, majd a miniszterelnök bejelenti, hogy még erősebb kerítést kell építeni. Miközben vannak olyan határszakaszok, ahol egyáltalán nincs műszaki akadály. Lehet ezt azzal magyarázni, hogy az átjárhatatlan, mocsaras részeken nem találták indokoltnak kerítést építeni, ott senki nem tud átjönni. Lehet. Lehet, hogy egy szír menekült család gyerekkel valóban nem jön át ott, de biztosak abban, hogy egy kiképzett harcos sem?
Tarjányi szerint Franciaország példája egyértelműen bizonyítja, hogy ha nincs összehangolva a védekezésben résztvevő hatóságok tevékenysége, ha a döntéseket a napi politikai megfontolásbókból hozott döntések, sőt, a politikai propaganda szempontjai befolyásolják és nem a szakma, akkor adhatnak bármilyen jogokat az államnak és a hatóságainak, a terrorellenes közdelem hatékonysága nem fog javulni.
Tavaly, a Charlie Hebdo elleni januári merénylet után a francia hatóságok minden jogot megkaptak a törvényhozástól, amit csak kértek vagy kérhettek. Mégsem tudták megakadályozni a novemberben a Bataclan és más szórakozóhelyek elleni összehangolt támadást, sem az idén júliusban 84 halálos áldozatot követelő nizzai akciót.
Tarjányi elfogadja, lehetnek a kormánynak olyan titkosszolgálati információi, miszerint például a törökök ráengedik Európára a náluk összegyűlt hárommillió menekültet, hiszen már tudják, hogy amíg Erdogan az elnök, esélyük sincs az uniós tagságra, de még csak a vízummentességre sem. Ez magyarázhatja az újabb lázas kerítésépítést. Csakhogy ez a lehetőség már korábban is benne volt a pakliban, mégsem készültek fel rá megfelelően.
