Az „Üzenjük Brüsszelnek”, illetve a „Tudta-e?” kezdetű hirdetésekkel májustól három hónap alatt több mint tízezer alkalommal találkozhattak a választók a Kreatív Online értesülése szerint. Mindez listaáron három és fél milliárdba kerülhetett, de ha a tényleges tarifa ennek csak a fele volt, az is sok pénz.
Több mint tízezerszer találkozhattunk a kormány menekültellenes, illetve a kvótanépszavazással kapcsolatos fizetett üzeneteivel május 13-a és augusztus 13-a között – írja a Kreatív Online a Kantar Médiai Médiakutató Kft. előzetes adataira hivatkozva. A televíziókban mintegy 6200 – napi csaknem hetven –, a rádiókban 1400, a közterületeken valamivel több mint kétezer, a napilapokban csaknem 550, a folyóiratokban pedig körülbelül ötven alkalommal jelentek meg az „Üzenjük Brüsszelnek”, illetve a „Tudta-e?” kezdetű hirdetések. (A kép különben nem teljes, mert az online médiáról nincs adat.)
A portál jelzi, hogy ez „elég combos” adat, de nem kiugró, mert egy-egy telekommunikációs vagy gyógyszercég, esetleg egy üdítőital-gyártó is vásárol hasonló számú hirdetést. A kabinet azonban augusztus 5-től még ráerősített,
és alig több mint egy hét alatt csupán az állami televízió – az M1 és az M4 – 350 reklámspotot sugárzott 4200 másodpercnyi, vagyis több mint egy órányi műsoridőben. Ez egyébként a két csatornán összességében napi legalább negyven hirdetést jelentett.
A Kreatív próbálta kiszámolni, hogy mindez mennyire kerülhetett, de csak becslésekre hagyatkozhatott, ráadásul a közterületi reklámhordozókat fenntartó cégek a júliusi és augusztusi időszakra még nem adták le a Miniszterelnökség megrendelésére közzétett hirdetések számát. Mindazonáltal úgy vélik, hogy listaáron akár három és fél milliárdot is költhetett a kormány a gyűlöletkampányára, s ha mindenütt ötven százalékos kedvezményt kapott, akkor is 1,8 milliárdos a számla.
Szerette volna megtudni Kész Zoltán független parlamenti képviselő is, hogy a kabinet mennyit fordított reklámokra, de a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elsősorban azt tartotta fontosnak közölni, hogy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány többet költött. Dömötör Csaba parlamenti államtitkár ugyanakkor megjegyezte: „azt gondoljuk, hogy a pártok számára rendelkezésre álló költségvetési források elegendőek arra, hogy minden párt szabadon ki tudja nyilvánítani a véleményét, és szabadon kampányoljon az általa megfelelőnek ítélt eszközökkel”.
Ez meglehetősen cinikus észrevétel, mert a kabinetiroda a nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a márciusról augusztus 10-ig terjedő időszakra hárommilliárdos keretszerződést kötött csak az „aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátására”. Ezzel szemben
