galéria megtekintése

Az Orbán-kormány megrettentette a bíborost is

16 komment


Czene Gábor

„Súlyosan aggályosnak találjuk azt az esetleges szándékot, hogy az ország szociális intézményeinek nagy részét egyházi fenntartásba kívánnák adni” – jelentette ki Erdő Péter bíboros a katolikus püspöki kar ülése után.

A bíboros nem tért ki arra, hogy tudomása szerint pontosan mi lehet a kormányzat terve. Ugyanakkor hangsúlyozta: mindeddig a szociális intézményeket – és az előző kormányzati ciklusig az oktatási intézményeket is – restitúciós jelleggel azok az egyházak kapták vissza, amelyeké volt, illetve a vallásszabadság jegyében bárki alapíthatott újakat.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Bölcskei Gusztáv református püspök, a Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökének tárgyalása Balog Zoltán humánminiszterrel november 20-án. Nem kérnek az ajándékból
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Bölcskei Gusztáv református püspök, a Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökének tárgyalása Balog Zoltán humánminiszterrel november 20-án. Nem kérnek az ajándékból
Máthé Zoltán / MTI

Az azonban ellenkezik az állam világnézeti semlegesség elvével, hogy ingyenes használatba vagy ajándékként állami és önkormányzati intézményeket adjanak át akár szabadon, akár önkényesen meghatározott egyházaknak. Különös tekintettel arra – folytatta Erdő Péter –, hogy az egyházi intézmények részben azért kapnak az államiakkal azonos finanszírozást, mert közfeladatot látnak el, másrészt viszont azért, mert az egyházi intézményekben a vallásszabadság jogának gyakorlása is megvalósul. A betegnek és szociális gondozottnak is joga van a világnézetének megfelelő ellátást kérni. Az egyházak pedig kötelesek intézményeiket a saját világnézetük, vallásuk elvei alapján működtetni. Nem lehetnek semlegesek. Az intézmények átadása azt jelentené: az állam vagy önkormányzat önkényes döntése szabja meg, hogy nem az adott felekezethez, világnézethez tartozó emberek tömegei milyen vallási, világnézeti környezetben kénytelenek szolgáltatásokat igénybe venni.

Tehát nem arról van szó, hogy egy más világnézethez tartozó önként jelentkezik valamelyik egyházi intézménybe, hanem arról, hogy az állam jelentős, esetleg a településen egyedüli intézményt olyan egyháznak ad át, amelyhez az helybéli emberek nagy része nem tartozik – hangsúlyozta Erdő. Nem történhet meg, hogy az iskolákhoz hasonlóan, vagy még nagyobb mértékben ilyen folyamat valósuljon meg a szociális intézményekkel is. Ez komoly aggodalom – ismételte meg a bíboros –, amelynek az egyház hangot adott az „állami szervek felé".

 

Két évvel ezelőtt az MSZP már tiltakozott, amiért az államosított szociális és gyermekjóléti intézmények egyház kézbe adását készíti elő a kormány. Korózs Lajos MSZP-s politikus most lapunknak elmondta: a kormány a szociális ellátórendszer átalakítására készül, úgy érzékeli, újra előkerül a terv. A részletekről azonban neki sincsenek információi. – Csak annyi biztos – mondta Korózs –, hogy az állam igyekszik gyengíteni a társadalmi szolidaritást és másra hárítani a felelősséget.

A püspökkari sajtótájékoztatón Erdő azt is kifogásolta, hogy csökken az egyszázalékos felajánlásokból és azok állami kiegészítéséből befolyó pénz, miközben az egyházaknak tett felajánlások száma növekszik. A kormányzat „erőnek erejével" kisebb összeget állapít meg az indokoltnál. Már a kormányhatározattal elfogadott programok további finanszírozása is mintha hiányozna a jövő évi költségvetésből.

Erdő elmondta továbbá, hogy a magyar kormány „bizonyos tényezői hivatalosan érdeklődtek" a német állami szerveknél az egyházi jogi szabályozásról, amit át kívánnak venni. A német partnerek figyelmeztették a magyar felet arra, hogy azért kérdezzék meg a püspöki kart is. Ennek ellenére csak nagyon későn jött létre „egy kapcsolat Trócsányi miniszter úrral, és ott megrettenve azt tapasztaltuk, hogy teljesen új törvényt akarnak már megint hozni a vallásszabadságról és az egyházakról. Két éve volt az előző."

A bíboros szerint egy ilyen alapvető terület szabályozását hiba lenne ismét véghezvinni az egyházak széles körű bevonása nélkül. A strasbourgi bíróság által kifogásolt bekezdéseket módosítani kell, de ennek nem szabad az egész törvény eltörlését és új struktúra kialakítását eredményeznie, mert ez súlyosan megzavarná a vallásszabadság gyakorlását és az intézmények működését.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.