galéria megtekintése

Az Orbán-kormány lemondott az elmúlt huszonöt év legnagyobb egészségügyi reformjáról

12 komment

Danó Anna

Évente több mint százmilliárd forint forgalmat bonyolítanak adómentesen az orvosok a magánrendeléseken. Ennek tudatában még inkább meglepő, hogy a kormány mégsem kötelezte a magánorvosi piac összes szereplőjét a pénztárgéphasználatra, csupán a plasztikai sebészeti vállalkozásokat.

Óvatos becslések szerint is évente százmilliárd forint cserélhet gazdát számla nélkül a magánorvosi rendelőkben. Ám ahelyett, hogy a teljes szektorra kiterjesztette volna az online pénztárgépek használatát, a kormányzat csak a plasztikai sebészek számára tette ezt kötelezővé. A megkülönböztetett figyelmet az érintettek sem értik. Lapunk ráadásul úgy tudja, eredetileg arról volt szó, hogy a teljes magánorvosi szektorban bevezetik az adóhatóságokhoz bekötött pénztárgépek kötelező használatát, ám mire a kormány eljutott a bejelentésig, az elképzelés felpuhult.

Pedig az egészségügyért felelős államtitkárság a teljes piac kifehérítésében érdekelt. Ha az eredeti ötlet valósult volna meg, az közvetett és közvetlen hatásaival az ágazat rendszerváltás utáni legnagyobb reformját indíthatta volna el.

A betegnek adott kötelező és ellenőrizhető számla ugyanis az egészségügy minden szereplőjének változtatott volna pozícióján, serkentve vagy kikényszerítve a versenyt, a szolgáltatások minőségének ellenőrzését.

 

Azt

a plasztikai sebészek sem értik, miért csak náluk ösztönzik a számlaadást.

A Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Sebész Társaság azt is szóvá tette közleményében, semmi sem támasztja alá, hogy jövedelemviszonyaik lényegesen különböznének más orvosokétól. Viczián Csaba, a társaság elnöke kérdésünkre nem akart erről bővebben nyilatkozni.

Arról szinte senkinek sincs pontos adata, hogy mekkora orvosi jövedelem keletkezik a magánrendelésekkel. Lantos Csaba, a közgazdász-szociológus végzettségű egészségügyi befektető 2012-es adatok alapján készült elemzése szerint az orvosok mintegy 300 milliárdos nettó jövedelmük kevesebb, mint a fele után fizetnek adót. Kalkulációja szerint a nem adózott jövedelem mintegy 85 százaléka terem a lakásrendelőkben, s csak a többi a hálapénz.

Van ennél frissebb kutatás is, Rékassy Balázsé, aki két társával a magánbiztosítási piacról készített átfogó vizsgálatot. Az egészségügyi rendszerelemző lapunknak azt mondta,

minél kisebb egy szolgáltató, annál nagyobb a valószínűsége, hogy van „szürke" jövedelme.

Az elemzéshez az egészségpénztári adatbázisokat használták. Ők a leglátogatottabb szolgáltatók egy csoportját vizsgálva arra jutottak, hogy a 65 milliárdos látható jövedelemre még további mintegy 30-35 milliárd forint jut, ami nem jelenik meg feltétlenül a könyvekben.

A magán-egészségügyi szolgáltatói szektor a mai napig dominánsan készpénzalapú. A kisebb szolgáltatóknál, az egyszemélyes orvosi rendelőknél a bankkártyás fizetés nem is lehetséges, és a számlaadásra sem mindennapos. Például az interjúk során találtak olyan jelentős forgalmú (gyógytornásszal közösen működő) egyszemélyes orvosi rendelőt, ahol a napi bevételt az orvos a fehér bőr övtáskájában gyűjtötte. Számlát elsősorban az egészségpénztári tagok kapnak: a betegek körülbelül ötöde.

Plasztikai sebészeti beavatkozás. A bevételeket nem lehet kozmetikázni
Plasztikai sebészeti beavatkozás. A bevételeket nem lehet kozmetikázni
Népszabadság/archív

Rékassy hangsúlyozta, hogy a kutatás során a plasztikai sebészeteket – amelyek piacát néhány milliárdosra becsülte – nem vizsgálták, mivel a kutatás célja az OEP által finanszírozott szolgáltatásokat kiváltó magán-egészségügyi szektor volt. Szerinte azonban a plasztikai sebészek vélhetőleg nem azért kerültek a pénztárgép használatára kötelezettek közé, mert adóelkerülők. Sokkal inkább azért, mert a tevékenységük nem egészségügyi, hanem szépészeti beavatkozásnak számít, ami 27 százalékos áfával terhelt, szemben a gyógyításéval, am nulla százalékos. Eddig ha adtak is számlát, azon gyakran egészségügyi szolgáltatást tüntettek fel, az áfabevétel így elveszett az állam számára.

A szakértő kérdésünkre elmondta, hogy ha a teljes magánorvosi szektorban kötelezővé tennék a pénztárgép használatát, akkor az bizonyosan általános áremelkedést okozna.

Most ugyanis azért vannak 10-15 ezer forintos vizitdíjak a magánorvosoknál, különösen a lakásrendelőkben, mert ez az összeg közvetlenül zsebbe vándorol. Ha viszont látható jövedelemmé válna, és az orvosnak abból adóznia kellene, akkor a tarifa 20 ezer forint is lehetne.

Egy kutatás szerint a magán­egészségügyben a 65 milliárd forintos látható jövedelemre még további mintegy 30-35 milliárd forint jut, ami nem jelenik meg a könyvekben. Az ágazat továbbra is döntően készpénzalapú, és a számlaadás sem tekinthető mindennaposnak.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.