Ebben a felállásban három órán keresztül tárgyaltak, de nem tudtak semmiről sem megállapodni a felek. Rétvári a találkozót követően azt mondta, többször kérte partnereit, vegyenek részt a minisztérium által összehívott köznevelési kerekasztal munkájában, de nem tudta meggyőzni őket.
„Nem értem, az államtitkár úr miért nem érti: a kerekasztal nem helyettesítheti a sztrájkbizottságot"
– mondta a Népszabadságnak az egyeztetések után Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint ugyanis a három érdekvédelmi szervezet, a PSZ, az Oktatási Vezetők Szakszervezete és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) által létrehozott sztrájkbizottság azért jött létre 2013-ban, hogy folyamatosan egyeztessen a szaktárcával a vitás kérdésekről.
Viszont a kedden tartott köznevelési kerekasztalt csak nemrég, január 23-án hívta össze Balog Zoltán, miután a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele országos tiltakozássá nőtt. Gallóné szerint ettől még nem lehet félbehagyni a sztrájkbizottságban elkezdett munkát. A három érdekvédelmi szervezet testületi döntést hozott arról, hogy ilyen formában tárgyal, ehhez kötve vannak.
A sztrájkbizottság szakértői három fordulóban tárgyaltak a minisztériummal az elmúlt hónapban, utána, két héttel ezelőtt írásba foglalták követeléseiket. A 25 pontos lista olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek alapjaiban érintenék az Orbán-kormány által 2011 óta kiépített közoktatási rendszert. Így kérik a 18. életévig tartó tankötelezettség visszaállítását, a 32 órás helyett a 22 órás munkahetet, a tankönyvválasztás szabadságát, az iskolák kiemelését a rosszul működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központból (Klik) és az igazgatók munkáltatói jogának biztosítását.
A sztrájkbizottság felhívásából kiderül, a három szakszervezet a konkrét követeléseken túl
lényegében politikai szemléletváltást is akar.
„Az oktatás szabadsága nem valósulhat meg ott, ahol nem jut pénz a gyermekétkeztetésre, a létminimum alatt élők megsegítésére. Ahol az egészségügy, a szociálpolitika, a kultúra, az oktatás nem kap kellő megbecsülést, támogatást" – olvasható a két héttel ezelőtti felhívásban.
Gallóné azt mondta, az eddigi eljárásrend alapján arra számítottak, a pénteki találkozón a kormányzat világossá teszi, hogy a 25 pontból mit tud elfogadni, és erről kapnak egy írásos anyagot is. Ám ez nem történt meg, helyette Rétvári újra és újra végigment a pontokon. „Arra ment ki a játék, hogy a sikertelen tárgyalás híre már ne kerülhessen be a tévék híradóiba" – véleményezte a helyzetet lapunknak az egyik szakszervezeti vezető.
Ugyanakkor Rétvári a sajtótájékoztatón a Népszabadság kérdésére azt válaszolta, nincs értelme arról beszélni, hogy melyik pont elfogadható a kormánynak, hiszen az irányokban egyetértenek, sőt, a sztrájkbizottság követeléseinek fele már a szeptemberi tanévkezdésig végrehajtható, negyede pedig januárig, a maradék javaslat pedig 2017-ig.
Hogy pontosan mire gondol, nem fejtette ki, azt viszont hangsúlyozta, hogy
bármilyen követelésről legyen szó, törvénymódosításra van szükség, amit elő kell készíteni, ehhez határidőket kell szabni.
Tóth József, az MKSZSZ elnöke a tájékoztatón épphogy azt hangsúlyozta, a foglalkoztatási kérdésekben például gyors előrelépést várnak a kormánytól. Rétvári szerint érdemes szem előtt tartani a keddi kerekasztal ülésén született döntéseket is, így a napirendet és az ehhez igazított vállalásokat, ezért kellene beszállnia az ottani tárgyalásokba a három szakszervezetnek.
A pénteki sajtótájékoztatón az egymás után megszólaló felek nyilatkozataiból kitűnt,
a legnagyobb nézeteltérés az állam szerepéről alakult ki.
A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy maradjon az állami fenntartó, viszont a szakszervezetek ezt választható módon képzelik el. Rétvári bírálta is őket a tájékoztatón, hogy 2009-ben még támogatták az akkori MSZP-s oktatási miniszter, Hiller István államosításról szóló elképzeléseit. Gallóné lapunknak azt mondta, az teljesen más helyzet volt, akkor szó sem volt teljes államosításról, mindössze 200, nagyon rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzat intézményeit akarták átvenni.
|
| Fotó: Veres Viktor / Népszabadság |
Gallóné közölte, a pénteki találkozó eredménytelensége ellenére folytatják az egyeztetéseket a kormánnyal. Jövő héten számítanak egy minisztériumtól egy dokumentumra, amely írásban rögzítené a szaktárca most megismert álláspontját, utána újabb plenáris ülés lesz.
Tehát sztrájk egyelőre nem lesz, ráadásul a munkabeszüntetésről mindhárom szakszervezetnek testületi döntést kell hoznia, a PSZ pedig március 30-án tartja a kongresszusát.
A sztrájkbizottság munkájával párhuzamosan folynak majd az egyeztetések a köznevelési kerekasztalban. A Klik átvilágítását célzó munkát az Emmi fogja irányítani.
Ugyanakkor a második legnagyobb érdekvédelmi szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete két nappal a megalakulása után kiszállt a kerekasztal-tárgyalásokból. „A hosszú ideje forrongó és most felszínre robbant elégedetlenség többet akar, mint a törvény módosítgatását" – írta csütörtöki közleményében Mendrey László. A PDSZ elnöke azt nyilatkozta, tévedett, amikor megjelent az ülésen, mert „ez a kerekasztal
nem az a kerekasztal, ahol ott kell maradni,
mert – összetétele miatt – nem alkalmas valódi változások kikényszerítésére".
