Ennek kapcsán Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár később úgy fogalmazott: egyharmadára csökkentik a minősítéssel és a tanfelügyeleti rendszerrel kapcsolatos feladatokat. Kiderült az is, hogy a tanároknak ezután nem két, hanem csak öt évenként kell átesniük a kötelező minősítésen.
A miniszter meglátja
A bürokrácia csökkentése mellett Balog beszélt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik) is, amelyet megalapítása óta számtalan kritika ért. Mint fogalmazott, egy akkora intézmény, mint a 122 ezer embert foglalkoztató Klik „belső korrekciók nélkül nem működhet." Éppen ezért – jelezte a miniszter – szervezeti változásokat készítenek elő. A miniszter utalt arra, hogy felülvizsgálják a tananyagot. Balog legalábbis fontos kérdések között említette azt: „Hogy és mit tanítunk?" Majd jelezte,
meg kell vizsgálni, érdemes-e csökkenteni a tananyagot.
A miniszter közölte azt is: a felsőoktatási kerekasztal mintájára létrehozza a köznevelési kerekasztalt, mert „új párbeszédre, a párbeszéd új szintjére van szükség."
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A „nagy" bejelentések nyilvánvalóan nem függetlenek attól, hogy a kormányzat számára
mind kínosabbá, aggasztóbbá kezdett válni a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levele nyomán kibontakozó országos tanártiltakozás.
Mára közel húszezren álltak melléjük – köztük kétszáz iskola és egyéb oktatási intézmény teljes tantestülete –, egyetértve azzal: csökkenti kell a tanárok terheit, felül kell vizsgálni a tananyagot, javítani kell az infrastruktúrán és eszközellátottságon, valamint valós szakmai párbeszédre van szükség. Nem véletlenül szegezték a miniszternek azt a kérdést a sajtótájékoztatón: elég lesz-e a most bejelentett intézkedési csomag ahhoz, hogy a sztrájkveszély elháruljon? Balog Zoltán erre azt felelte: „Meglátjuk!"
Óvatosan örülnek a hermanosok
– Az eddigi "meg nem hallás" után örömteli, hogy végre foglalkoznak a pedagógusok valódi problémáival, s úgy tűnik, nem lesz hiábavaló, hogy ennyien csatlakoztak a panaszokat felsoroló, változtatásokat követelő nyílt levelünkhöz – mondta miskolci tudósítónknak Pilz Oliver a Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, aki tőlünk értesült arról, hogy az oktatás ágazat vezetői hajlandóak megváltoztatni egyes, a tanárokat és diákokat egyaránt hátrányosan érintő rendelkezéseket. Pilz azért óvatosan hozzátette,
az ígéreteknek természetesen örülnek, de most az kell, hogy lássák: azokat be is tartja a kormány,
s érzékelhető változások indulnak el az oktatásban.
Terelés, megosztás
– A tanártiltakozás elérte a kritikus szintet, amire a kormányzat a szokásos technikájával reagált.
Terelni és megosztani akar
– így értékelte lapunknak a miniszter bejelentését Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte a bürokrácia csökkentése fontos, ám csak kis része a problémahalmaznak, a többi érdemi kérdésről, az óraszám csökkentéséről, a nemzeti alaptanterv újragondolásáról vagy éppen a szabad tankönyvválasztásról nem esett szó.
És kérdéses szerinte az is, hogy mennyit ér majd a köznevelési kerekasztal. Ez ugyanis csakis attól függ, hogy kit engednek oda
– fogalmazott Mendrey László, aki úgy vélte a látszatintézkedésekkel csak el akarják terelni a figyelmet a valódi, súlyos gondokról. A mostani bejelentések szerinte más célt is szolgálnak: szembe akarják fordítani a társadalmat a pedagógusokkal, azt a látszatot akarják kelteni, mintha a tanároknak semmi sem lenne elég.
„A felszínt kapargatják” – így értékelte érdeklődésünkre a szombati bejelentéseket Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Mint elmondta, a tanárok valóban túlterheltek, jó, ha csökkennek adminisztrációs feladataik, ezzel együtt nincs ok különösebb elégedettségre. A valódi megoldás ugyanis az lenne,
ha azokat a rendszerhibákat szüntetnék meg, amelyek előidézik az elképesztő mennyiségű adminisztrációs feladatot
– fogalmazott az érdekképviseleti vezető, megemlítve, hogy jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartják például a minősítési és a tanfelügyeleti rendszert.
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az ígért köznevelési kerekasztalról Galló Istvánné megjegyezte, még nem tudni, hogy Balog kit látna ott szívesen, ők maguk viszont a sztrájkbizottság kormánnyal folytatott tárgyalásaikon azt javasolják, hogy állítsák vissza a korábban jól működő közoktatási-politikai tanácsot. Ebben a szakmai szervezetek, a szakszervezetek, a szülők és diákközösségek, az intézményfenntartó önkormányzatok, egyházak, alapítványi- és magániskolák, s nemzetiségi iskolák képviselői vettek részt, régen a miniszter tanácsadó testületeként működött – tette hozzá.
Az elnök asszonyt kérdeztük arról is, hogy a miniszter szombati bejelentései vajon összefüggnek-e a mind szélesebb körű tanártiltakozással, amire úgy felelt, ez aligha lehet a véletlen műve. Azt szerinte látni kell – s ezt nyilván a kormányzat is érzékeli –, hogy a pedagógusok körében nagy az elégedetlenség, tüntetések következhetnek, és sokan csatlakoznak a tanárokat és a diákokat sújtó intézkedések ellen tiltakozó nyílt levelekhez. A miskolci tanárok és a fővárosi gimnazisták mellett a Pedagógusok Szakszervezete már novemberben megfogalmazta kifogásait, s a levelet elküldte Orbán Viktor miniszterelnöknek. Ebben a levélben egyébként az egész köznevelési rendszert érintő kifogásait összegezte a szakszervezet.
Vegzálják a tiltakozókat
A tanitanek.com oldalon több szakiskola oktatója is jelezte: hiába döntöttek arról, hogy csatlakoznak a hermanosok nyílt leveléhez, végül a feletteseik nyomására nem tehették ezt közzé. Egy szegedi tanár például ezt írta az államtitkárnak címezve egy megjegyzésben: Szegeden többféle módon – az igazgatók telefonos felhívásával, rendkívüli értekezletekkel, s az igazgatókat kötelezve arra, hogy ha "valami történik" a Herman-levél kapcsán, jelentsenek – igenis vegzálják az iskolák dolgozóit. Természetesen minden szóban megy, nehogy nyoma legyen írott dokumentumban. Még azt is meg akarta tiltani a szegedi szakképzési centrum főigazgató asszonya, hogy egy-egy tantestület megbeszéléseket hívjon össze a témában és arról szavazzon. Zsarolás is van, persze mindez csak szóban..., hogy "ha csatlakoztok, akkor majd megnézhetitek magatokat és az iskolát".
Hasonló tapasztalatokról számolt be tudósítónknak az egyik miskolci szakközépiskola tanára is. Ő azt mondta: megszavazták, hogy támogatják a hermanosokat, majd ezt közzétették a tanitanek.hu oldalon. Később azonban felsőbb utasításra visszavonatták velük a támogatásról szóló levelüket, mondván, hogy a szakközépiskolák nem a Klikhez tartoznak, hanem a szakképzési centrumokhoz. – Mi is tanárok vagyunk, ugyanazok a problémáink, ezért álltunk ki a nyílt levél mellett. De mivel a szakiskolák vezetőit csak egy évre nevezték most ki, megbízással, most mindenki gyáva és az állását félti – mondta. (Doros Judit)
