Ne szúrjatok ki velem! – kérte a hallgatóság soraiban helyet foglaló újságírókat Pokorni Zoltán, miután a magyar oktatási rendszer hibáit elemezte és a teljes átalakításra megoldásként Orbán „hipercentralizált” kormányzásának erejét javasolta.
hirdetés
„Nem abban vagyunk gyengék, hogy nálunk több a hülye gyerek, mint a világ többi országában, inkább a kimagasló tehetségekből van kevés” – kezdte a magyar iskolarendszer elemzését Pokorni Zoltán, egykori oktatási miniszter a Corvinus Rajk László Szakkollégiumában tartott beszélgetésen. A fideszes politikus azt mondta: évi 1000 milliárd forintból, amit az oktatásra költ a magyar állam, az elmúlt évtizedekben regnáló kormányok egyikének sem sikerült enyhíteni azt a különbséget, ami a gyerekek családjainak társadalmi státusza között van.
A szerző felvétele
Az oktatási rendszer fő baját az iskolaszerkezet szétaprózottságában látja. Szerinte túl sok a kis iskola, ahol nincs megfelelő technikai háttér, fejlesztő pedagógus, esetleg pszichológus, és ahonnan a tehetősebb vagy középosztálybeli szülők elviszik a gyerekeiket a városok jó nevű iskoláiba. Ezáltal pedig kialakult egy szegregáló iskolarendszer, ahol „gettószerű zárványként szocializálódik a hátrányos helyzetű, rossz szociológiai státuszú családok gyerekeinek a tömege”.
A politikus meglátása szerint erre a problémára három évvel ezelőtt az Orbán-kormány próbált választ adni az iskolák államosításával és a Klik életre hívásával. Pokorni azonban úgy véli, a kormány nem jól nyúlt a problémához, mert ott is magához vette az iskolafenntartás jogát, ahol ez teljesen felesleges volt. „Kicsit ironizálva, azt a nénit is átkísérte a zebrán, aki nem akart átmenni” – ütötte el viccel pártja ballépését.
Pokorni Zoltán szerint a Klik önmagának termeli a problémát mindennap.
„Büszkén mondja az egyik barátom, hogy megoldottuk a tankönyvellátást. De hisz nem volt vele baj. Az államosítással hoztunk létre egy olyan mamutot, ahol az a siker, hogy ott van szeptemberben a tankönyv.”
A fideszes politikus azt gondolja, azokon a településeken, ahol az önkormányzat el tudja látni az iskolafenntartói szerepet, vissza kéne adni a felelősséget.
A szerző felvétele
Az egykori oktatási miniszter szerint az iskolarendszer másik nagy hibája, hogy például az amerikai átlaghoz képest 40 százalékkal kevesebb tanórát finanszíroz az állam. Ezáltal pedig a művészeti képzést, a nyelvtanulást, a sportot a szülőknek kell megfizetnie. „Az a csoda, hogy csak ennyire nyílt szét az olló, mert a pénztelen, alacsony státuszú szülők ezt nem finanszírozták meg.” Pokorni úgy véli, a hit- és erkölcstan és a mindennapos tornaóra bevezetésével nőtt a közfinanszírozott idő, de a hangsúly rossz helyre került.
Pokorni Zoltán azt mondta, a pedagógiai kultúrán is változtatni kellene, mert iszonyatosan magasak a gyerekekkel szemben támasztott követelmények, és nagyon sokrétű a tananyag. „Politikai és szakmai gyávaság, hogy nem mernek szelektálni az átadandó tudás között, mert Magyarországon a Mengyelejev-táblázat még fel nem fedezett elemeinek tulajdonságaitól a devizaalapú hitel jellemzőin keresztül az emberi jogok ismeretéig mindent tudni kell” – fejtette ki véleményét.
„Magamra nézve is igaz, hogy elkövettünk hibákat, mert azt megelőzően döntöttünk a megoldásról, mielőtt a probléma feltárása megtörténne” – jelentette ki a probléma vázolását követően.
Az egykori oktatási miniszter szerint a sokadik nagy hiba a szakmunkásképzés preferálása volt. „A gazdasági kamara vezetői, nagyvállalkozó körök vezetői kezdik el mondani, hogy minek annyi érettségizett. Ez öngyilkos irány. És mindezt támogatják politikus társaim, de csak addig, amíg az ő gyerekük nem kerül sorra, mert ő azért érettségizzen le, járjon egyetemre” – tette hozzá indulatosan.
Pokorni szerint az oktatásban mindenkinek van lobbija az informatikai cégektől kezdve a Kodály-módszer híveiig, csak a gyereknek nincs, akit tönkretesznek a temérdek tananyaggal. Illúzió azt gondolni, hogy a tanterv majd biztosítja a nemzeti kultúra egységét. Nincs egység, a gyerekek nem képesek befogadni a tananyag teljes egészét.
„Ez a fajta erős centralizáltság, ami most a második Orbán-kormányt jellemzi – hogy a lehető legsemlegesebben írjam le a fogalmat –, ez alkalmas arra, hogy egy ilyen erős lépést megtegyen. Tehát még akár jó ügyre is használható ez a hipercentralizáltsága a struktúrának. Mert demokratikus körülmények között egy ilyen tagolt szakmai közvéleményben ez mindig kudarcot vallott”
– utalt az oktatási rendszer átalakításának lehetőségére a politikus, ezután hozzátette: „Majd szurkolunk.”
