A törvény felfüggesztésének lehetőségéről Lázár János már beszélt a parlament gazdasági bizottságának múlt heti ülésén. A miniszter kiemelte, a gazdasági bizottsággal együttműködve az EB szempontjait mérlegeli a kormány a reklámadó módosításával kapcsolatban. Konkrét adókulcsról Lázár nem beszélt, de úgy fogalmazott, a legmagasabb reklámadókulcs Ausztriában van, 5 százalék,
ehhez képest a „kiváló magyar próbálkozás” 50 százalék volt,
ami „Európai Bizottság tűrőképességét megviselte”. Először fenyegettek minket azzal, hogy egy adó miatt felfüggesztenek egy Magyarországon hatályos törvényt, ami a legsúlyosabb szankciók egyike - mondta Lázár. Hozzátette, visszamenőleges hatállyal ez a törvény hatályát veszíti, és a beszedett adót vissza kell fizetni.
A reklámadónak jelenleg öt adókulcsa van: egy százalék az adó fél- és ötmilliárd forint adóalap között, tíz százalék az öt- és tízmilliárd forint közötti részre, húsz százalék a 10 és 15 milliárd forintos sávban, 30 százalék a 15–20 milliárd forint közti, és 50 százalék a húsz milliárdon felüli rész után. A kormány az RTL megbüntetésére találta ki az adót, a nemzetközi cégcsoport azonban az Európai Bizottsághoz fordult panasszal. Ennek hatására a kormány megállapodott az RTL Csoporttal az adó mérsékléséről. A megállapodás úgy szól, hogy az RTL Csoport visszavonja a Bizottsághoz benyújtott panaszt, amennyiben a parlament módosítja a reklámadóról szóló törvényt. A kormány azonban még a törvénymódosító javaslatot sem nyújtotta be a parlamentnek. A kabinet elképzelése szerint az adónak egy kulcsa lesz, valahol 3-10 százalék között, s mindenkinek fizetnie kell. A kabinet vizsgálja, hogy a kisebb médiavállalkozások kedvezményt kapjanak, ne kelljen adót fizetni.
A Bizottság közleménye szerint Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését. Üdvözlöm a magyar kormány azon jelzéseit, amelyek arra mutatnak, hogy módosítani kívánják a reklámadót. Az állami támogatásra irányuló vizsgálatunk részletesen elemezni fogja mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind – adott esetben – annak változtatásait; ezáltal biztosítjuk, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés.”
A magyar reklámadótörvény értelmében a vállalatok által fizetendő adókulcs azok reklámbevételétől függ, így a nagyobb reklámbevétellel rendelkező vállalatok jelentősen magasabb adókulcs szerint adóznak. A Bizottság a jelenlegi szakaszban úgy véli, hogy az adókulcsok progresszív jellege (0–50%) az uniós állami támogatási szabályoknak ellentmondva szelektív előnyt biztosít egyes médiavállalatoknak.
A progresszív adókulcs miatt az alacsony reklámbevétellel rendelkező vállalatok még reklámbevételükhöz viszonyítva is jóval kevesebb reklámadót fizetnének,
mint a magasabb reklámbevételt realizáló társaságok. Az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplők számára, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással, amelynek alkalmazása indokolható a nagymértékben jövedelmező vállalatok nagyobb teherviselő képességével. A magyar hatóságok mindeddig nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására.
A Bizottság továbbá kétségbe vonja, hogy a törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását, összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal. Ezek a rendelkezések a jelek szerint nem igazodnak az adó átfogó célkitűzéséhez, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazásuk szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak.
A Bizottság a vizsgálat során
nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki,
illetve hogy megállapítsa a megfelelő adókulcsokat. Mindamellett ellenőriznie kell, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben. Magyarország és az érdekelt harmadik felek most benyújthatják észrevételeiket a Bizottságnak.
A Bizottság a vizsgálat lezárulta után dönt arról, hogy a reklámadó bizonyos vállalatok tekintetében állami támogatást képez-e, és ha igen, az megfelel-e az uniós szabályoknak.
