galéria megtekintése

Az EU már inkább nem oszt meg kényes információkat Magyarországgal

35 komment

Munkatársainktól

Attól tartanak, hogy azok illetéktelen (feltehetően orosz) kezekbe juthatnak. A kormány április 4-i ülésén vitatja meg a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett terrorellenes akciócsomagot, így a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrzőközpont létrehozásának a részleteit is – tudtuk meg.

Lapunk érdeklődésére, hogy mikor hozzák létre a központot, illetve mennyi lesz a költségvetése, a minisztérium sajtóosztálya azt tudatta, hogy a tervezett jogszabályok (módosítások) szövegtervezetét az igazságügyi tárca készíti el, a részletes információkat ezen javaslatok tartalmazzák majd.

Az amerikai Nemzeti Terrorellenes Központban.  Az együttműködés kényes téma
Az amerikai Nemzeti Terrorellenes Központban. Az együttműködés kényes téma
Jason Reed / Reuters

Simicskó István honvédelmi miniszter munkatársunk kérdésére annyit mondott, hogy a tervezett központba minden polgári és katonai titkosszolgálatból delegálnának tagokat. Szeretnék, hogy az új szervezet minél előbb felálljon, mert nem tudni, mikor következik be újabb, a brüsszeli robbantásokhoz hasonló esemény. A brüsszeli terrorakcióknál felmerült, hogy a titkosszolgálatok nem osztottak meg minden információt egymással, ezért döntött úgy a kormány, hogy szükség van egy koordinációs szervezetre – mondta Simicskó.

 

Ám a különböző titkosszolgálatok együttműködése országon belül és nemzetközi értelemben is kényes téma. Az egyes szolgálatok már csak módszereik és forrásaik védelmében is óvatosak az információcserét illetően – mondta el a Népszabadságnak egy már nem aktív, névtelenséget kérő titkosszolgálati forrás. Az információból ugyanis sokszor vissza lehet következtetni annak forrására, márpedig ilyen esetekben általában az illető személyes biztonsága és további értesüléseinek védelme az elsődleges szempont. Másrészt: „a tudás hatalom". Ha egy értesülés nekünk megvan, de másnak nincs, az lehetőségeket teremt.

A nemzetközi adatcserét az is fékezi, hogy ezen a téren nincsenek állandó határok: az egyes országok néha barátok, más ügyekben versenytársak, sőt ellenfelek is lehetnek. Forrásunk egyébként nem hisz az újonnan felállítandó szervezet hatékonyságában. Az ugyanis nem attól függ, hogy a különböző szolgálatok elemzői „egy teremben" dolgoznak-e, hanem attól, hogy az ország politikai vezetése rá tudja-e bírni őket a közös cselekvésre.

Egyébként még a legjobb szándék esetén is marad egy széles „szürke zóna": a szolgálatok sok gyanús személyt, esetet vizsgálnak, de a gyanú többször bizonyul alaptalannak, mint fordítva. Felmerül a kérdés, hogy mikor osszák meg a gyanút a társszervekkel, még az ellenőrzés előtt, amikor „pofára lehet vele esni", vagy utána, amikor viszont már lehet, hogy túl sok időt veszítettek.

Márpedig a hatékony információcsere elengedhetetlen. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után több vizsgálat is arra jutott, hogy az Egyesült Államokban működő 15 különböző titkosszolgálatnál megvoltak a legfontosabb információk a támadás megállításához, csak épp nem rakták őket össze. Az információk hatékonyabb megosztására végül 2005-ben hozták létre a nemzeti hírszerzési igazgató posztját, illetve irodáját, illetve ennek ­„leányaként" a Nemzeti Terrorellenes Központot, ahol együtt dolgoznak a szövetségi szinten hírszerzést végző szervek munkatársai.

A brüsszeli terrortámadások után felmerült, hogy végre Európában is meg kellene teremteni a hírszerzési információk megosztásának alapjait. Hiszen már a terroristák is rájöttek, hogy az uniós országok titkosszolgálatai nem igazán beszélnek egymással, így sokkal könnyebb Belgiumban készülni egy franciaországi támadásra és viszont, hiszen a két ország hírszerzői nem ismerik a másik területén tevékenykedő szélsőségeseket.

Ám ez nem lesz könnyű, hiszen az elmúlt napokban több sajtóhír megjelent arról, hogy a nyelvi és etnikai megosztottság miatt még Belgiumon belül sem tájékoztatják egymást fontos információkról a rendvédelmi és hírszerző szervek. Lapunk korábban úgy értesült, hogy az EU-ban bizonyos kényes információkat nem feltétlenül osztanak meg Magyarországgal, mert attól tartanak, hogy azok illetéktelen (feltehetően orosz) kezekbe juthatnak.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető