– Kedden az Együtt–PM bejelentette, hogy önállóan indul, és csak kerületi megállapodásokat köt. Ez befolyásolja az indulását?
– Nem. A kampányom előkészítését – a pártok közötti méltatlan nyilvános vita ellenére – elkezdtük. A munka nem akadt meg attól, hogy néhány kerületben még vannak vagy voltak nézetkülönbségek.
– A pártok múlt hétfői egyeztetése óta tudjuk, hogy ön a főpolgármester-jelölt. Ki és mikor kérte fel?
– Tíz napja, hétfő délben még az Őrségben töltöttem az időt, és az foglalkoztatott, hogy délután lesz-e eső. Aztán röviddel egymás után mindhárom párt vezetőitől kaptam egy felkérést, ami eléggé váratlanul ért.
– Juhász Péter, az Együtt társelnöke viszont azt nyilatkozta: már hosszabb ideje forgott a neve, csak a szocialista Horváth Csabának nem árulták el, nehogy kiszivárogtassa.
– Hallottam a nyilatkozatot. Másnap felhívtam Horváth Csabát, és elmondtam neki: ha így volt, akkor nemcsak előle, hanem előlem is ügyesen titkolták.
– Hivatalosan az Együtt–PM indítja, de politikai értelemben közös jelöltként tekintenek önre. Ez látszik majd a kampányán is?
– A pártoktól függetlenül működő stábom lesz, amelybe azonban mindhárom párt küld szakértőt, aktivistát, pénzt, posztót, paripát.
– Hogyan tud együtt dolgozni Horváth Csabával, aki azt mondta, egy politikai tapasztalat nélküli nyugdíjas köztisztviselőt nem lehet két hónap alatt esélyes jelöltté felépíteni?
– Ha van előnyös tulajdonságom, akkor az, hogy együtt tudok működni azokkal, akik erre minimálisan hajlandók. Nem fog nehézséget okozni, sem Horváth Csabával, sem mással.
– Se politikai múltja, se önkormányzati tapasztalata nincs. Mennyire jelent ez hátrányt?
– Semennyire. Öt évig ültem a főváros egészségügyi bizottságában, az egyik kórház vezetője voltam, elég sok információ eljutott hozzám a főváros döntéseiről, vagyonpolitikájáról, a költségvetés-tervezésről és pályáztatási gyakorlatáról. Amiben hátrányom van, de ezt én előnynek tekintem, hogy a városházi kamarillapolitikáról kevés ismeretem van. Erről nem is szeretnék sokat tudni.
|
„Ha az államhatalom megbünteti Budapestet, akkor a választók is büntetni fogják őket” Reviczky Zsolt |
– Mennyi mozgásteret remél az új főpolgármesternek és a közgyűlésnek? Hiszen az elmúlt évek és a folyamatban lévő kormánydöntések nyomán kiüresedik a város.
– A nemzeti együttműködés rendszere arra tanított, hogy a ma érvényes jogszabályok alapján nem tervezhetünk, mert a kétharmad bármikor megváltoztathatja őket. A településvezetői feladatnak egy másik koncepciója jár a fejemben. A település vezetője minden ott élő polgár szószólója. Függetlenül attól, hogy egy intézmény fővárosi, állami vagy magántulajdonban van, működését számon lehet kérni a város vezetőin. Nem lehet ledobni például a budapesti egészségügyi intézmények működtetésének felelősségét azzal, hogy az állam átvette őket. Az itt élőknek fontos, hogy milyen a kórházi ellátás, milyen gyorsan jön a mentő, milyen az oktatás. A városvezetésnek azért is szót kell emelnie, hogy legyen gáz, legyen mivel fűteni télen, függetlenül attól, kinek a tulajdonában van az intézmény.
– Ez egyfajta érdek-képviseleti, kijáró szerepet jelent? A főváros vezetésének ugyanis kevés beleszólása van abba, hogy milyen legyen az oktatási rendszer, az egészségügyi ellátás.
– Minden, a polgárokat érintő kérdésnek politikai súlya van. Ha az államhatalom megbünteti Budapestet, akkor a választók is büntetni fogják őket. Ha a kormány tönkreteszi Budapestet, és nem lesz például szemétszállítás, tömegközlekedés, fokozódik a környezetszennyezés, akkor a választók négy év múlva nem fogják annyira szeretni, mint amennyire idén áprilisban.
– Előfordulhat, hogy mire a következő főpolgármester hivatalba lép, már csak a Főkert lesz a városé. Valóban jobb gazda az állam?
– A valódi kérdés az, mit várunk el az adott intézménytől. Milyen szabályozók mellett, milyen áron, milyen finanszírozási rendszerben vesszük igénybe a szolgáltatásokat. A fővárosi egészségügyi intézmények vagyonátadása például máig nem fejeződött be. Nyilvánvalóan olyan súlyos okok húzódnak a háttérben, amelyek a városvezetést eltántorították a szerződés aláírásától. A szociális intézmények nagy része még mindig a fővárosé. Ha megválasztanak, a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet szentelnék az idősellátásra, az otthonok működési feltételeinek javítására, a férőhelyek számának növelésére.
– Az államosítás a bevételek csökkenése miatt is érzékenyen érintette a várost.
– Az eltelt négy évben Budapest vezetése engedelmesen végrehajtotta a kormány utasításait. A vagyon jelentős részét elkonfiskálta az állam, miközben az ország bevételének nagy hányada itt termelődik. Ehhez képest az arány, amelyet ebből a budapestiek életminőségének javítására fordítottak, jelentősen csökkent.
– Miből valósítaná meg a programját, ha Budapestnek se cége, se bevétele nem lesz a következő ciklusban? Ráadásul a hitelfelvételtől az uniós támogatásig mindenhez a kormány engedélye szükséges.
– Ha így lesz, akkor a fővárosban csak kormányzati presztízsberuházások lesznek. Az utóbbi évek beruházásai is inkább a „nézőknek” szóltak és nem a „sportolóknak”. Vissza kellene térni a hétéves gördülő tervezéshez, amely lehetővé tette a közép- és hosszú távú beruházások megvalósítását saját forrásból, illetve hitelfelvételből. Akad ugyanakkor néhány terület, ahol kevés pénzből is látványos eredményeket lehet elérni. Ilyen a kulturális élet. Budapest már most is sokszínű, pezsgő, élhető és szórakoztató város, ahol jó programok kínálják magukat. Ezek megszervezését és megvalósítását kellene erőteljesebben támogatni.
– Módosítaná a hajléktalanokat kiűző rendeletet?
– Megelőzéspárti vagyok. Meg kell erősíteni a szociális védőhálót, a jelenleginél jobban segíteni a szociális munkát, támogatni a helyi kisközösségeket, amelyek megtarthatják a megcsúszókat. A hajléktalanok nem alkotnak homogén csoportot. Akadnak közöttük, akiket nagyon nehéz visszavezetni a munka világába vagy lakóotthonban elszállásolni. Őket is életben kell tartani. De a törvényeket, a szociális együttélés szabályait mindenkinek be kell tartania.
– Harcolna a kormánnyal vagy inkább kompromisszumokra törekedne?
– A főváros vezetése nem lehet kormányoldali vagy ellenzéki. És a kormány sem lehet a főváros ellensége. A kormány tagjai zömében Budapesten élnek, nekik sem mindegy, hogy milyen városban.
– Ezek szerint Budapest nem lesz az ellenállás központja?
– A főváros biztosan a kormány ellenzéke lesz, ha a kormány nem tiszteli az itt élőket, és úgy kényszerít rá döntéseket, hogy előtte senkit nem kérdez meg.
– Felvetődött, hogy az ellenzék bojkottálja a közgyűlés munkáját. Mit gondol erről?
– Ha van közös cél és lehet dolgozni, akkor kell is. Ha kiszorítósdit játszanak és csupán utasításokat kellene végrehajtani, akkor díszletnek lenni nem biztos, hogy érdemes.
– Mikor lesz programja?
– Sok javaslat áll rendelkezésemre. Ezeket szeretném végignézni, végiggondolni, kikérni szakértők és a városlakók véleményét is.
– Nem kevés ehhez a választásig hátralévő két hónap?
– Ahhoz, hogy az interneten véleményezni lehessen a program legfontosabb elemeit, egy hét, tíz nap is elég. Személyes találkozókra is készülök.
– Tervezi, hogy vitára hívja Tarlós Istvánt?
– Igen.
– Bizakodó, vagy az esélytelenek nyugalmával indul?
– Az esélyesek nyugalmával indulok.