A többség nem akar új vasfüggönyt
Az intézet két hónappal ezelőtt is kérdezte választópolgárokat, hogy mit gondolnak nagyobb problémának, a magyarok külföldre történő kivándorlását, vagy inkább a menekültek érkezését.
Akkor egyértelműen a kivándorlást látták igazi problémának. A friss eredmények ettől alaposan eltérnek: most a kivándorlást 42 százalék, míg a menekültek érkezését 44 százalék tartja a nagyobb bajnak. Ezzel a kivándorlásügy több mint kétszeres többsége helyett a két kérdést fej-fej mellett, hibahatáron belüli különbséggel ítélik fontosnak.
Mivel az objektív helyzet az elmúlt két hónapban egyik ügy esetében sem változott érdemben, valójában az emberek szubjektív problémaérzékelése változott meg – vélik az elemzők. Ennek oka pedig elsősorban a kormányzat és a Fidesz által folytatott, a menekültügyet középpontba állító kampány.
Érdekes következtetés adódik, ha azt vizsgálják, hol volt a leghatékonyabb a kampány. Míg két hónappal ezelőtt a Fidesz-szavazók többsége szerint is a kivándorlás volt a fontosabb, az ő esetükben most drámai a változás: 72 százalékuk a menekültek megjelenését tartja nagyobb gondnak. A Jobbik támogatói esetében is hasonló a helyzet, a többi ellenzéki szavazóra és a bizonytalanokra viszont csak minimálisan tudott hatni a kormány.
Egyéb kérdésekben azonban a kampány nem bizonyult hatékonynak. A megkérdezettek kétharmada alkalmatlannak gondolja a szerb-magyar határra tervezett kerítést arra, hogy betöltse funkcióját, vagyis megállítsa a menekülthullámot. Mindössze a megkérdezettek nem egészen negyede véli, hogy a kerítés valamennyire betöltheti a tervezett funkcióját.
Erről csupán a Fidesz-szavazók gondolkodnak másként: körükben minimális többségben vannak, akik szerint a szögesdrót hasznos lehet. Ugyanakkor az MSZP, a Jobbik, és a többi párt szimpatizánsai, valamint a bizonytalanok több mint kétharmada erről másként vélekedik.
Ennek tükrében már nem meglepő az amúgy valószínűleg kevesek által várt eredmény: a válaszadók több mint fele – 56 százaléka – szerint ne legyen a szerb-magyar határon kerítés, míg a kérdezettek nagyjából harmada – 34 százaléka – képviseli azt az álláspontot, hogy inkább épüljön fel.
Az intézet vizsgálta, hogy az egyes pártok támogatói miként gondolkodnak erről. A Fidesz szavazói körében hatvan százalék egyértelműen kerítéspárti, 31 százalék viszont elutasítja a szögesdrótot. A Jobbik hívei is hasonlóan gondolkodnak, bár csak 51 százalékuk pártolja az ötletet. Leginkább az MSZP és az LMP táborában gondolják úgy, hogy ne épüljön fel a kerítés – a nemmel válaszolók aránya 80, illetve 79 százalék –, de az összes többi vizsgált csoportban is egyértelmű többségben vannak azok, akik így vélekednek.
A Publicus szerint a társadalom két részre szakadt a tekintetben is, hogy miként viszonyul a menekültekhez. Az őket inkább támogató és velük ellenséges csoportok közel azonos méretűek, bár azok, akik szolidárisak, némileg többen vannak. Ez utóbbi körbe tartozó emberek inkább egyetértenek azzal az a két állítással, hogy „Huszonöt éve már lebontottunk egy vasfüggönyt, hiba lenne egy másikat felépíteni", illetve azzal, hogy „1956-ban befogadta a világ a magyar menekülteket, így nekünk is szolidárisnak kell lennünk".
A menekültellenesek csoportja viszont inkább azonosul azzal, hogy „A határainkra érkező menekültáradatot meg kell állítani", és az „Életveszély elől menekülőket be kell fogadnunk, de akik a könnyebb megélhetésért jönnek, azokat nem".
A többség mindazonáltal úgy gondolja, hogy a szerb-magyar határra tervezett kerítés inkább figyelemelterelés, és célja nem a menekültek megállítása. A megkérdezettek több mint fele ért egyet az erre vonatkozó állítással, míg csupán kevesebb, mint harmaduk gondolja másként. A Fidesz szavazóinak 57 százaléka azonban nem ért egyet ezzel.
