galéria megtekintése

Az első menet totális kudarc

4 komment


Danó Anna

Még nem végzett az intézményfenntartó a kórházak megyei egyezkedésének összegzésével, de az már tudható, nem sikerült megoldani a feladatot. Az e hét végéig beküldött javaslatok nem alkalmasak a költségek csökkentésére. Így végül majd fölülről kell megmondani, hogy honnan vágnak.

Csak a Közép-Magyarországi régióban, ahol az egészségbiztosító április elsejétől mintegy 12 milliárd forinttal kevesebbet adna a betegek ellátására, az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz eljuttatott kapacitáscsökkentő tervek szerint az intézmények a mostaninál is jóval több ágyon és jóval több pénzért gyógyítanának. Egy minapi konferencián Ónodi-Szűcs Zoltán, az ÁEEK főigazgatója minderre azt mondta: nagyobb komolyságot várt volna el az intézményvezetőktől, és hozzátette azt is, most már egészen biztos abban, hogy márciusban „kívülről” kell majd megmondani: mit, hol, hogyan alakítsanak az ellátórendszeren.

Fotó: Reviczky Zsolt / Népszabadság

Mint emlékezetes: február végéig az ágazati egyeztető fórumokon kellett volna megállapodniuk az egészségügyi szolgáltatóknak arról, hogy az adott térségben ki milyen feladat ellátására vállalkozik. A szerepek újraosztásának nem mellékes része, hogy csak annyi feladat maradhat az intézményeknél, amellyel garantálható az adósságmentes működtetés. A lefaragandó és újraosztandó kapacitások mennyisége pedig abból is sejthető, hogy eddig a kórházi teljesítmény 15-25 százalékára nem jutott fedezet a költségvetésből, azaz a gyógyítás minden negyedik forintját meg kellene fogniuk. Ha az intézményvezetők ezt a feladatot megoldották, akkor kerülhet szóba a kórházak adósságrendezése.

 

Az erre szánt összeg a nemzetgazdasági tárca költségvetésében van, és nem is kerül át mindaddig az egészségügyhöz, míg az ágazat nem bizonyítja: képes a meglévő forrásokhoz igazítani a kórházak működtetését, hogy ne lyukas zsákba öntse a kormány az adófizetők pénzét. Azaz a struktúra átalakítása egyelőre még össze van kötve a kórházi adósságok rendezésével.

Az IME című szaklap csütörtöki konferenciáján, ahol több olyan megyei kórház vezetője tartott előadást, amelyek elvben többletpénzen osztozkodhattak, szinte egységesen arról beszéltek: ugyan a többletpénzt még csak-csak fölosztották, de a szakmai profilok szűkítéséről, a párhuzamosságok megszüntetéséről nemigen sikerült megegyezni.

Veszprém megyében, ahol 11 kórház jut alig 400 ezer ember ellátására, nem sikerült szűkíteni az ellátóhelyek számát, illetve semmilyen integrációs kérdésben nem sikerült megegyezni. A balatonfüredi szívkórház vezetői azt mondták, ők nem érintettek, mert országos intézeti státuszuk van. A farkasgyepüiek sem éreztek hajlandóságot, mert mint mondták, az övék egy szakkórház, és arra nem vonatkozik az egészségbiztosító útmutatója. Tapolca, Zirc azért mondott nemet, mert nekik nincs már aktív kórházi ágyuk. Ajka kijelentette: ők nem integrálódnak senkivel. Pápa integrálódna, de nekik nincs kivel. 

Van köztük olyan, mint például a dobai pszichiátriai rehabilitációs intézet, ahová, ha nem sikerül záros határidőn belül hat-hét pszichiátert szerezni, elveszti az ÁNTSZ-engedélyét. A probléma megoldásra az volt a javaslat, hogy a dobai pszichiátriát költöztessék Várpalotára, ám hogy ez megvalósul-e, azt egyelőre senki sem tudja. Úgy tudjuk, Veszprém megyében a kapacitások újraosztását nehezítik a közelgő tapolcai országgyűlési választások is. A Fidesz régiós vezetői külön is jelezték: az újabb választás előtt mindenki kerülje a feszültséget okozó területi integrációban érintett települések nevének kiejtését is.

Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság

A Győr-Moson-Sopron megyei kórház főigazgatója, Tamás László János szerint a nullszaldós gazdálkodást, mint elvárást, csak akkor lehet teljesíteni, ha az állam teljes körűen rendezi az intézmények tartozását, és legalább 15 százalékkal megemeli az ellátásokért járó finanszírozási díjat. (Erről szó sincs, a mostanra fölgyülemlő mintegy 70-80 milliárdos kórházi adósságból 60 milliárdot fizetne ki az állam. Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a Medicalonline-nak adott interjújában jelezte: elképzelhetetlen a díjtétel emelése.)  

Lapunk úgy tudja: a kormány az államtitkárság javaslata alapján 3-4 elképzelésből választhatja ki, hogy a ciklus hátralévő részében mihez kezd az egészségüggyel. Ebben benne van az is, hogy megvizsgálják: mennyibe kerülne, ha a jelenlegi struktúra változatlanul marad, illetve mivel járna, ha a most zajló kapacitásszűkítő egyeztetések nyomán alakítják át a rendszert, illetve a két említett változat kombinációja lenne-e az előnyösebb a kormány számára.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.