- Nagy izgalommal várja a közvélemény a néhány, még bizonytalan mandátum sorsát, pedig gyakorlatilag annak lenne érdemi jelentősége, hogy a Fidesz-KDNP 140, vagy 120 szavazatot visz. A szavazásoknál ugyanis a szükséges többséget a megjelent, szavazó képviselők számához viszonyítják. A 132, vagy 133 kormányzati mandátum kérdése így akkor mérvadó, amikor mind a 199 képviselő jelen van a szavazáson – mutatott rá a kutató.

Ez azonban igen ritka: az elmúlt ciklusban megközelítőleg 9 százalékos átlagos hiányzást produkált a Tisztelt Ház - ez 199 képviselő esetében átlagosan 18 hiányzót jelent. (Mivel a megjelentek száma befolyásolhatja a szavazások végkimenetelét, a pártok esetenként igen szigorú szankciókat alkalmaznak a hiányzó képviselőkkel szemben.)

Bár ma már nem kell polgármester képviselőkkel számolni, a hiányzások mértékét növelheti az új parlament kisebb létszáma, azaz hogy most kevesebb képviselő között oszlik meg a munka, és ez az ellenzéknek különösen sok idejét elviszi majd a paritásos alapon működő bizottságok esetében. A kormánypárti hiányzások felelőse pedig sokszor valamilyen kormányfeladat, vidéki, külföldi kiküldetés. A betegséget sem lehet kihagyni a képletből.

Nem mindegy, hányan hiányoznak Népszabadság

Leegyszerűsítve lehet azt feltételezni, hogy átlagosan ugyanolyan arányban maradnak távol képviselők mindkét oldalon, azonban egy-egy konkrét szavazásnál ez sosincs így. Az Egyesült Államok Szenátusában kialakult egy szokás, hogy ha valamely szenátornak halaszthatatlan okból, például betegség miatt, vagy államérdekből távol kell maradnia, akkor a másik oldalról valaki nem szavaz („present, giving live pair").

Erre azonban itthon aligha számíthatunk (Európa több országában is bevett gyakorlat, hogy az ellenzék az ilyen helyzeteket igyekszik vastagon kihasználni). Jelen esetben a „kihasználás" valamely indítvány leszavazását jelentheti, de a gyakorlatban megbízhatatlanná tehető a kétharmad, vagy csak komoly szervezés és nagy fegyelem árán érhető el a kormányzati siker.

- A 2010-es eredmények mellett az esetek 98,5 százalékában biztosítva volt a kétharmados kormánytöbbség – mutat rá Kóczy Á. László. Kifejtette: ha a Parlamentben nem csak a kormány javaslatai érvényesülnek, hanem esetenként lesznek, akik beállnak ellenzéki indítványok mögé is, a helyzetet egy nagyon egyszerű kooperatív játékelméleti modellel írhatjuk fel, s az ebből számolt úgynevezett Shapley hatalmi index - amely egy adott párton múló kétharmados döntések arányát mutatja - 99,7 százalék volt. Az ellenzéki akarat kibontakozására tehát mindössze 0,3 százalék esély maradt.

- Ha marad a 133 kormányzati szavazat, a korábbi hiányzási trendek mellett az esetek 59,2 százalékában lesz meg a kétharmad. A Shapley index függ a többi párttól is. Ha 29-5-4 arányban bomlik az MSZP-DK-Együtt-PM-LP összefogás, az index 93,1 százalék, ha nem bomlik a baloldal, 89,7 százalékot ér el - folytatta Kóczy Á. László. Hozzátette: ha az egy szavazat végül a baloldal javára billen, akkor csak a szavazások 39,6 százalékában lesz kétharmados többség és a Shapley 89,8 százalék, illetve 84,8 százalék értéket vesz fel.

Mindent összevetve Kóczy Á. László szerint - bár az egyszerű többséget kívánó törvényekhez a Fidesz többsége bőségesen elegendő - a kétharmados törvényekben a korábbi 0,3 százalékról 7-15 százalékra nőhet az ellenzék szerepe - ebben a kérdéses mandátum már csak mennyiségi változást okozhat. - Érdekes megemlíteni, hogy a változás jelentős részben éppen a Fidesz által megszavazott kisebb országgyűlésnek köszönhető, ahol egy-egy képviselő hiányzásának sokkal nagyobb a jelentősége - hívta fel a figyelmet a kutató.