|
Arányos választási rendszert vezetne be az ellenzéki párt
Népszabadság |
Például ha egy jelölőszervezet mind a 110 egyéni helyet megszerezné, de a listájára csak a választók negyven százaléka voksolt, 88 mandátuma lehetne, tehát 22-vel „túlnyerte" magát.
Ebben az esetben 22-vel több, tehát 244 fős lenne az országgyűlés, és a plusz helyeket az öt százalékos küszöböt elért pártok között – a szavazatarányuknak megfelelően – kompenzációs mandátumként osztanák szét. Így kizárt, hogy 42-43 százalékkal bárki kétharmados többséget szerez.
Az Együtt ugyanakkor bevezetné az alternatív szavazás lehetőségét, amire Ausztráliában és Írországban is van példa. Vagyis: a választók sorba rendezhetnék az egyéni jelölteket, így első helyre nyilván az kerülne, akik a legszívesebben látnának a parlamentben, de kifejezhetnék másodlagos pártpreferenciájukat is.
Ha a szavazatszámlálás során kiderül, hogy egy jelölt sem szerzett abszolút többséget, akkor az utolsóként álló jelöltre leadott szavazatok másodlagos preferenciáit is hozzáadják a többi jelölt szavazataihoz. És ezt folytatják addig, amíg bárki el nem éri az ötven százalékot. Szoros verseny esetén így nem feltétlenül az lenne a befutó, aki az élen végzett, miként az a korábbi kétfordulós rendszerben is sokszor megesett.
Változtatnának a listás szavazás szabályain is. Az eddigi gyakorlat szerint a listákon a pártok által megállapított sorrendben szerepelnek a jelöltek, és nagyjából előre tudható, hogy kinek van esélye bejutni a parlamentbe. Az Együtt javaslata szerint viszont a választók beavatkozhatnának a sorrendbe. A párt felveti emellett a nemek szerinti kvóta bevezetését: az egyes nemek aránya negyven és hatvan százalék között mozoghatna.
A javaslatok között szerepel, hogy a határon túli magyaroknak biztosítsanak két fix mandátumot, és a jelöltekre két speciálisan kialakított választókerületben lehetne levélben szavazni. Ugyancsak levélben voksolhatnának azok is, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, de a választás napján külföldön tartózkodnak
Változtatna a párt az ajánlás szabályain, megszüntetve a többes ajánlás lehetőségét, amely visszaélésekre ad lehetőséget. Emellett független szakértőkkel felülvizsgáltatnák a választókörzetek határait.
A kampány szabályait pedig akként módosítanák, hogy valamennyi médiumban – tehát például az állami és a kereskedelmi televíziókban is – lehetne hirdetni, de csak nyilvános és egységes tarifák alapján. Ugyancsak teljesen nyilvánossá tennék a kampányköltéseket is, a kamupártok által felvett állami támogatást pedig visszafizettetnék.
A javaslatok egy részének megvalósítására most biztosan nincs esély – ezt Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke sem vitatja. Mindazonáltal meggyőződése, hogy valamennyi pártnak meg kell fogalmaznia az elképzeléseit az egyes szakpolitikákat illetően, és ilyen a választási rendszer is, amely megérett az átalakításra. Erről érdemben persze csak a Fidesz-kormány bukása után lehet majd beszélni, és meggyőződése, hogy ez be fog következni.
Vannak azonban olyan felvetések is, amelyek megkerülhetetlenek az elhibázott rendszer legalább minimális demokratikus korrekciója érdekében – hangsúlyozza Szigetvári. Az ellenzéki pártok már korábban is jelezték, hogy baj a határon túliak választójoga kapcsán a névjegyzékkel és a szavazás módjával, de rossz a többes ajánlás, a kampányfinanszírozás és a kampány szabályozása is.
Mindennek különös aktualitást ad a politikus szerint, hogy nyilvánvalóvá vált: a Fidesz a nyílt választási csalástól sem riad vissza, mert az MSZP népszavazási kezdeményezésének durva eszközökkel történő akadályozása kimeríti ezt a fogalmat. Szigetvári sajnálkozással tette hozzá, hogy nem bízhatnak a Nemzeti Választási Bizottságban, de most már a Nemzeti választási Irodában sem.
A választási eljárási törvény módosítása egyébként is elkerülhetetlen lesz, ha az Alkotmánybíróság dönt a Társaság a Szabadságjogokért beadványáról, amelyben azt kifogásolják, hogy miközben a határon túli magyarok levélben voksolhatnak, azoknak viszont, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel, a követségeken kell sorban állniuk. A testület már tárgyalja ezt az indítványt, és Szigetvári szerint ki kell mondania, hogy ez a megkülönböztetés alaptörvény-ellenes.
