A Népszabadság kérdésére, hogy a kormányzat által tervezett átalakításokban – mint például a kancellária-rendszer bevezetése – lát-e esélyt markáns érdekvédelemre, azt válaszolta: természetes, hogy a kórházszövetségnek az érdekvédelem is a dolga, ám az említett ügyben, illetve az államtitkár által bejelentett átalakításokkal kapcsolatban még nincs mit „védeni”, nincs még információ a részletekről, várják a teljes körű tájékoztatást. Az elnökség a közösen kialakított stratégia mentén dolgozik, és képviseli mindenkor az intézményeket. Mint mondta, a magyar egészségügyet fel lehetne venni a hungarikumok közé. Nagy kihívást jelent a meglévő feltételek mellett ilyen szintű egészségügyi ellátást biztosítani. Hozzátette: a rendszerben most az egyik probléma az orvosok és a nővérek hiánya.
Mint az a konferencia egyik szekciójában elhangzott: 20-25 százalékos az ápolóhiány, a hiánylista a második helyén pedig a gazdasági, műszaki területeken dolgozók állnak. Ezt a problémát kell orvosolni. Már az első elnökségi ülésünkön szóba került az ÁSZ-vizsgálat, amelyben több kórházat is elmarasztaltak. Az eddigi olvasatunkban rendszerhibáról van szó, ezért tárgyalásokat kezdeményeztünk a kormányzattal, az ÁSZ-szal és a közbeszerzési hatósággal.
Mint arról korábban beszámoltunk, tíz vizsgált kórházból kilencnél súlyos közbeszerzési szabálytalanságokra bukkantak az ellenőrzők. A számvevőszék megállapította, hogy a szabálytalanságok egy része a napi feladatok ellátásához szükséges gyógyszerek és segédeszközök megvásárlásához kapcsolódik. Sérültek ugyanakkor a törvényi előírások például a takarító- és a tisztítószerek beszerzésekor, valamint az őrző-védő szolgáltatások igénybevételekor, s akadtak közbeszerzési gondok némelykor még az informatikai eszközök bérlésénél is. A Magyar Kórházszövetség közgyűlése viszont úgy ítélte meg, hogy a számvevők kritikái azt igazolják, hogy a jelentésükben feltárt problémák nem egyediek, hanem az intézmények sajátos működéséből eredő gondok. Ennek megfelelően nem egyedi szankciókra, hanem rendszerszintű megoldásra van szükség.
A kongresszus témában tartott szekciójában kiderült, hogy a szankcionált kórházak további kiadásokra számíthatnak. Ugyanis az ügyeket polgári peres eljárás keretében gördítik tovább a bíróságokhoz, ahol a szabálytalanul megkötött szerződések értékének 10–15 százaléka szabható ki büntetésként. Ez pedig további tízmilliós kiadást jelenthet az érintett intézményeknek.
