Már a húsz főt foglalkoztató kisvállalkozásoknál is kell majd munkaügyi képviselőt választani, akinek az a dolga, hogy felhívja a munkaadó figyelmét, ha nem teremti meg a biztonságos munkavégzés feltételeit. A szakszervezetek szerint kérdéses, hogy felhívja-e. Úgy vélik, a szinte nem létező állami munkaügyi ellenőrzést ezek a képviselők nemigen tudják helyettesíteni.
Jó lesz, ha a munkáltatók is tanulmányozzák majd a munkavédelmi törvény napokban megszavazott és hamarosan hatályba lépő módosításait, mert azok alapvető változásokat tartalmaznak – hívja fel a figyelmet Székely Tamás. A vegyipari ágazati szakszervezet (VDSZ) elnöke, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke markáns újításnak tartja, hogy a korábbi ötven helyett már a legalább húsz munkavállalót foglalkoztató cégeknél is kötelező lesz munkavédelmi képviselőt választani.
 |
| Fotó: Amit Dave / Reuters |
Az érdekvédők javulást remélnek a módosításoktól, hiszen a munkahelyi balesetek száma folyamatosan nő. Ennek egyik oka az lehet, hogy elenyészőn kevés az ellenőrzés, és cégek ezrei működnek úgy, hogy egyszer sem kerülnek az egykor önálló szervezetként és nagyobb létszámmal működő munkavédelmi hatóság látókörébe.
A szakszervezet birtokában van a Nemzetgazdasági Minisztérium munkafelügyeleti főosztályának legfrissebb jelentése, amelyből kiderül az, amit a VDSZ hosszú ideje hangoztat: nagyrészt a maradék munkavédelmi ellenőr elszántságának köszönhető, hogy a rendszer egyáltalán működik valahogyan; mára a négyszázból alig több mint 140-en maradtak.
A VDSZ korábban is többször felvetette, hogy a lehető legjobb megoldás az lenne, ha a szakszervezetek visszakapnák a munkavédelmi ellenőrzés tekintetében a korábbi jogosítványaikat. Ez azt jelentené, hogy az érdekképviseletek a munkahelyeken indokolt esetben azonnal beavatkozhatnának, s akkor számtalan balesetveszélyes helyzetet meg lehetne előzni.
A törvénymódosítás most annyiban legalább változást hoz – fogalmazott Székely –, hogy a kis cégeknél is lesznek munkavédelmi képviselők, bár kérdéses, hogy milyen hatékonysággal tudnak majd dolgozni. Az érdekvédő szerint félő ugyanis, hogy nem választani fogják őket, hanem – amire a nagyobb vállalkozásoknál is számos példa akad – a munkaadó egyszerűen kijelöli a képviselőket.
Ha ez így lesz, ezek az emberek aligha fognak harcosan fellépni, ha valahol nem teremtik meg a biztonságos munkavégzés feltételeit. Miközben az érdekvédő szerint a munkavédelem olyan kiadást jelent, amely egyértelműen növeli a vállalati hatékonyságot. Az elnök különben attól is tart, hogy a kormányzat ezzel a lépéssel – az egyre romló baleseti statisztikát látva – egyszerűen csak át akarja tolni a teljes felelősséget a munkáltatókra.
Székely emlékeztetett rá, hogy korábban is követelték a munkabiztonsággal, munkaegészségüggyel kapcsolatos, olykor tíz évnél régebbi jogszabályok megújítását. A szakszervezet többször kifogásolta a korábbi munkavédelmi hatóság megszüntetését, a nemzetgazdasági minisztériumba történt beolvasztását, a rendszer folyamatos átszervezését.
A VDSZ számtalan javaslatot tett már az illetékesek asztalára, és kész a jövőben is együttműködni, de elvárja, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe az érdekvédők jelzéseit – szögezi le Székely Tamás.
A szakszervezeti vezető jelezte azt is: a minisztériumi jelentésből kiderül, hogy a munkáltatók is elismerik azt, amit az érdekképviseletek ugyancsak évek óta hangoztatnak. Vagyis: a korkedvezményes nyugdíj helyett ki kell alakítani egy új, speciális rendszert a veszélyes munkakörökben dolgozók védelmére.
Ennek érdekében meg kell újítani az érintett munkaköröket tartalmazó listát, s mielőbb meg kell kezdeni az ehhez szükséges konkrét vizsgálatokat. Amíg ez nem történik meg, az emberi szervezet fokozott igénybevételével járó munkakörökben foglalkoztatottak sem vonulnak korábban vissza, de arra sem számíthatnak, hogy megváltozott képességeiknek megfelelő beosztásba helyezik át őket. Így sokak számára marad a munkanélküliség.
