Szüdi János jogász szerint a jogszabályban rögzített eljárás nem csak a roma gyerekek elkülönítését szolgálhatja. Úgy látja,
a rendelet célja lehet a világnézetileg elkötelezett oktatás további térnyerésének a támogatása is.
Az egyik paragrafus úgy szól ugyanis, hogy ha meghatározott számú szülő kezdeményezi, akkor – idézzük – „a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá a nemzetiségi nevelést, oktatást a kérelem beérkezését követő naptári évben kezdődő tanévtől felmenő rendszerben meg kell szervezni". Ez a szabály első ránézésre tulajdonképpen a nyíregyházi szegregációs iskolaügyben hozott Kúria-döntés jogszabályba foglalása. Bár az első- és másodfokú bíróság még megállapította a görög katolikus egyház által működtetett telepi iskola esetében a szegregációs gyakorlatot, a Kúria végül azzal engedélyezte a fennmaradását, hogy a szülőknek joguk van vallásos oktatást választani a gyerekek számára. És ez a jog erősebb, mint az, hogy a gyerekek ne legyenek bőrszín szerint szétválasztva. A Kúria ítélete tehát kijelölte az utat a törvényes szegregációra, ez pedig a vallásszabadság és az iskolaválasztáshoz való jog irányított kombinációja.
|
A Szent Benedek iskolaközpont egyik tanterme
Kurucz Árpád / Archiv |
A tervezet megnyit egy másik kiskaput is. A törvény szerint eddig, ha a szülők kérelmezték, az állami óvodában és iskolában az önkormányzat megszervezte a nemzetiségi oktatást. Most azonban e mellé betették – ahogy az a fenti idézetből is kiderül – a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelés, oktatás megszervezésének kötelezettségét, szintén szülői kérésre. Ezt idáig az egyházak szervezték. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy
növelhetik a hittanórák számát, kötelezővé tehetik a vasárnapi istentiszteleteken való részvételt, vagy akár a hittan lehet az ötödik választott érettségi tantárgy.
– Ha egy iskolában az adott évfolyamon csak egy osztály van – és sok ilyen iskola található Magyarországon –, és abban az osztályban a szülők egy része igényli az „vallási oktatást", akkor mi lesz a többi gyerekkel? A tervezet szerint ehhez elég 14 szülő kérelme is.
Megkérdeztük a minisztérium oktatási szakállamtitkárságát, hogy mi a céljuk a tervezettel, és miért emelték be abba a vallási kitételt a nemzetiségi mellé, van-e a Népszabadságétól eltérő értelmezése a jogszabálynak. Megkérdeztük, kinek kell szerveznie a vallásos nevelést, ha van elég kérelmező erre az oktatási formára.
Az AB által kijelölt út
A rendelettervezet teljesen szembemegy a korábbi alkotmánybírósági határozattal, amely világosan leszögezi: az államnak vallási és a lelkiismereti meggyőződésre tartozó kérdésekben semlegesnek kell lennie.
„A vallásszabadsághoz való jogból az államnak az a kötelessége következik, hogy az egyéni meggyőződés szabad kialakításának lehetőségét biztosítsa. Az egyház elválasztása az államtól nem jelenti azt, hogy a vallás és az egyház sajátosságait az államnak figyelmen kívül kell hagynia. Az állami iskola nem lehet elkötelezett egyetlen vallás mellett sem. Az államnak jogi lehetőséget kell biztosítania arra, hogy egyházi iskolák jöhessenek létre, az állam maga azonban nem köteles ilyen iskolákat felállítani.”
Ezt írta 1993-ban az Alkotmánybíróság, amelynek elnöke akkor Sólyom László volt.
A minisztérium válasza szerint a világnézetileg elkötelezett, azaz vallásos oktatás megszervezése nem az állam feladata. A tárca úgy véli, a kérdéseink „a rendelettervezetből kiragadva", „a tárgyra vonatkozó egyéb és magasabb szintű jogszabályokban foglaltakat teljesen figyelmen kívül hagyva", „teljességgel téves értelmezésen alapulnak". A tárca a köznevelési törvényt idézi, amely valóban egyértelműen deklarálja, hogy csak egyház szervezhet világnézetileg elkötelezett oktatást. A válaszban a tárca azt is leszögezi, hogy az állami iskolákban nem folytatható vallási vagy világnézetileg elkötelezett oktatás.
Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az elkülönítést is magasabb jogszabályok tiltják, e rendelettervezetben mégis azt legalizálják, és ugyanúgy nincs összhangban a köznevelési törvénnyel, mint ahogyan a vallási oktatás beemelése az állami rendszerbe. De akkor miért szerepel ez a kitétel a rendelettervezetben? És mi a célja magának a tervezetnek?
