A kormány februárban a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) benyújtott népszavazási kérdése úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" 

Az NVB hitelesítette a kérdést, majd májusban az ezt támadó beadványokat a Kúria elutasította és a kérdést helybenhagyta, az Országgyűlés ezután határozott a népszavazás kiírásáról. A kúriai döntés, illetve az országgyűlési határozat ellen korábban érkezett beadványokat az Ab júniusban elutasította, ezután az államfő október 2-ra kitűzte a népszavazás időpontját.

E közben azonban még érkeztek alkotmányjogi panaszok a Kúria döntésével szemben, többek között Szanyi Tibor szocialista EP-képviselőtől. A baloldali politikus beadványában többek között azzal érvelt, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, mert a népszavazásra feltett kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, hanem az Európai Parlament és az Európai Tanács rendes jogalkotási eljárásába.

Az AB soron kívül lefolytatott eljárását követően a honlapján csütörtökön közzétett két július 12-ei keltezésű végzésében visszautasította az alkotmányjogi panaszokat. Szanyi Tibor beadványa kapcsán az AB azzal indokolta az érdemi vizsgálat nélküli visszautasítást, hogy az indítványozó nem hivatkozott egyetlen olyan Alaptörvényben foglalt jogra sem, amelyre az AB gyakorlata szerint alkotmányjogi panasz alapítható. A másik alkotmányjogi panasz visszautasításának indoklása pedig az indítványozó személyes érintettségének hiányára hivatkozik.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Székely László ombudsman 2015 végén fordult alkotmányértelmezést kérve az AB-hez az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában többek között azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre az ország nem adott át hatáskört az uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában meglehetősen aggályos. Az ombudsman indítványának tárgyalását júniusban kezdte el az AB. Szintén 2015 decemberében a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg az "úgynevezett kötelező kvótadöntést". A luxembourgi testület általában 1-2 év alatt hozza meg határozatát.

A bíróságok az október másodikára kitűzött népszavazás ügyében minden jogorvoslatot elutasítottak, ezek után pedig a határidő lejárta miatt már újabb nem nyújtható be.