Az Ab úgy ítélte meg, hogy a konkrét ügyben a gyülekezési jog korlátozásának oka a törvényi szintű garanciális szabályozás hiánya, amely nem teszi lehetővé a rendezvény megtiltásánál enyhébb korlátozások, illetve korlátozó feltételek alkalmazását. A testület szerint ezért a gyülekezési jog gyakorlásakor felvetődő alapjogi összeütközés kivételes esetben akár a legsúlyosabb korlátozáshoz, a gyülekezés tiltásához is elvezethet.
|
Trócsányi László igazságügyi miniszter és és Bitskey Botond együtt örülnek az Ab döntésének
Szigetváry Zsolt / MTI |
Önmagában az alapjogok összeütközésének ténye a tiltásra nem szolgáltat elegendő alapot, miközben konkuráló alapjogi helyzetek alakulhatnak ki a gyülekezési jogukat gyakorló demonstrálók és a gyülekezés helyszínén tartózkodó más személyek között például a mozgásszabadság, a magánszférához való jog vonatkozásában. Az Ab álláspontja: ezeknek a helyzeteknek a megoldására a ma hiányzó szabályok megalkotásával kell megoldást találni.
A testület a közéleti szereplő magánlakásánál zajló tiltakozással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása érintheti mások alaptörvényben foglalt jogait. A körülmények mérlegelése alapján akár ott is tartható tüntetés, de adott esetben szigorúbb feltételek mellett, mert figyelembe kell venni a gyülekezők célját, számát, a rendezvény időtartamát, gyakoriságát, a napszakot és a hangosítást.
Mindez továbbra is közéleti kommunikációnak minősül, amelyet véd a békés gyülekezéshez való jog, ugyanakkor az Ab szerint ezt korlátozni lehet a szintén alaptörvényben biztosított magánszférához való jog védelme érdekében.
Az Ab felhívta a jogalkotó figyelmét, hogy a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetése során ügyelnie kell arra: egyik érintett alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, s a konkuráló alapjogok között az arányosság elvének megfelelő, méltányos egyensúlyt kell kialakítani. Az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenes helyzet orvoslása érdekében ez év végéig kell módosítania a hatályos szabályozást.
Alapvetően elhibázott döntést hozott az Ab – állítja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért gyülekezési jogi és lelkiismeret-szabadság programjának vezetője. A devizahiteleseket képviselő jogvédő szervezet munkatársa szerint a testületnek meg kellett volna állapítania, hogy a tiltás az alaptörvényből fakadóan jogellenes. A végső szót azonban a strasbourgi emberi jogi bíróság mondja majd ki.
Hegyi határozott álláspontja, hogy nem lehet megalapozottan hivatkozni például a közéleti szereplők szomszédjainak alapjogaira akkor, ha egy igen rövid ideig tartó – a rendőrség és a szervezők közötti végső megállapodás szerint tíz percig tartó – demonstráción kívánja valaki kifejezni a véleményét a miniszterelnök tevékenysége kapcsán. Emlékeztetett ugyanakkor az Ab egy tavalyi döntésére, amely szerint alaptörvény-ellenes volt, hogy a bíróság megtiltotta egy, a Kúria székházánál meghirdetett demonstráció megtartását.
Hegyi Szabolcs emellett felhívta a figyelmet arra: súlyos következménye lenne annak, ha a jogalkotó úgy módosítaná a gyülekezési törvényt, hogy a hatóságok egy vélelmezett jövőbeli jogsértésre – például mások alapvető jogainak esetleges sérelmére – hivatkozással is betilthatnának egy demonstrációt.
A jogvédő úgy véli, ezzel parttalan felhatalmazást kapna a rendőrség, hiszen tetszése szerint mérlegelhetné, hogy egy tüntetés sérti-e mások alapvető jogait. És gyakran sérti is – tette hozzá –, hiszen a demonstrációk akadályozhatják az embereket például a hazajutásban, és sokaknak el kell viselniük a demonstrációval járó zajt, s meg kell hallgatniuk a akár a saját meggyőződésükkel ellentétes véleményeket is. Ezzel azonban egy jogállamban szerinte együtt kell élni.
