Az alkotmánybírák a napokban az alapvető jogok biztosának beadványa alapján dodonai döntést hoztak. Kimondták, hogy a hajléktalanokra a helyi rendeletet nem lehet alkalmazni, mert az életvitelszerű közterületen tartózkodást – bizonyos feltételek fennállása esetén – törvény nyilvánítja szabálysértéssé. Emiatt pedig a helyhatóság saját hatáskörében ezt a „cselekményt" nem fenyegetheti újabb szankciókkal.
A testület – egyezően a megyei kormánymegbízott véleményével, akit az ombudsman már korábban megkeresett – arra az álláspontra jutott, hogy a rendelet nem a fedél nélküliek ellen irányul.
Azokat kívánják büntetni, akik Kaposvár egyes részein a lakóházuk előtti járdákat elfoglalva, bútoraikat kirakva élik mindennapjaikat,
akadályozva a közlekedést, lehetetlenné téve a közterületek hagyományos funkciójának megfelelő használatát.
Csakhogy ez a szabályozás az alkotmánybírósági határozathoz fűzött különvélemények alapján sem egyértelmű. Czine Ágnes álláspontja, hogy nem lehet meghatározni a rendelet „címzettjeinek" körét. Tehát azokat, akiket büntetni kell. Hasonlóképpen vélekedik Kiss László és Lévay Miklós is. A helyi rendeletből szerintük is az következik, hogy Kaposvár teljes területén tilos az életvitelszerű tartózkodás a közterületeken, ha valaki a lakhatás célját szolgáló ingóságait is magánál tartja.
|
Forgács Simonnak, az Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció–videó szakos hallgatójának diplomamunkája 2010-ből
Teknős Miklós / Népszabadság |
Az alaptörvény különben csak annyit tesz lehetővé, hogy „törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást".
Ebből következik, hogy a helyhatóságok kijelölhetnek bizonyos „védett területeket" – ami Kaposvárott meg is történt –, ahol nem tűrik el a hajléktalanokat, s ha mégis ott tartózkodnak, a szabálysértési törvény szankciót helyezhet kilátásba, ami közérdekű munka vagy pénzbírság, végső esetben akár elzárás is lehet.
Azt viszont sehol nem mondhatják ki, hogy egy település egésze tiltott zóna lenne a fedél nélküliek számára.
Kaposvár viszont az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványa szerint éppen ezt tette. Született egy rendeletet a „tiltott zónákról" – arról, hol nem akarnak hajléktalant látni –, meg egy másik, amely szerint az önkormányzat azt is jogsértő cselekménynek nyilvánítja, ha valaki az „életvitelszerű lakhatás céljára szolgáló ingóságait közterületen tárolja vagy helyezi el".
A többségi határozat szerint viszont egyértelmű a helyzet: a tiltott zónákon kívül a hajléktalant nem lehet büntetni, ám akinek van lakása, mégis a háza előtti utcára költözik ki, azt igen. Ettől kezdve a gyakorlatban dől el, kit szankcionálnak, s kit nem. A döntés indokolásában az Alkotmánybíróság felhívja a figyelmet arra: amennyiben az önkormányzati rendeletben meghatározott büntetést hajléktalanokkal szemben alkalmazzák, nincs akadálya annak, hogy bárki alkotmányjogi panaszt nyújtson be.
